Fejér Megyei Történeti Évkönyv 15. (Székesfehérvár, 1981)

Községtörténeti tanulmányok - Degré Alajos: Csabdi (Vasztély)

azt némi készpénz ellenében neki engedték át. Semmiféle nyoma nincs annak, hogy ezt megelőzőleg Csabáit a Gajgerek birtokolták volna, mert hiszen ebből az időből már adataink vannak, a Barcza lemenők csabdi közbirtokosi birtoklásáról. Vásztélyról pedig még azt sem tudjuk, hogy ez oklevél kelte idején lakott hely volt-e? Az első hitelt érdemlő adat ugyanis, mely Vásztély puszta lakosairól szólt, II. József népszámlálása.

14 Eszerint ekkor itt 2 házban 4 család élt, összesen 24 lélekkel. Közülük 14 nő, 5 gyermek és 4 zsellér. Ezt az igen kicsi lélekszámot megerősíti az egyházi összeírás is, mely 1786—87-ben Vásztélyon 1 pásztorházról tud 3 lélekkel.

15 Egyházi összeírásról lévén szó, e 3 lélek 3 felnőtt katolikust jelent, tehát nincs ellentétben II. József népszámlálásával, hisz lakhattak ott protestánsok is, akik akkor Csabái többségét tették. A nagyon kicsi lélekszám mindenesetre friss betelepítésre mutat, hiszen a következő népszámlálás 1838-ban 94 lakosról tud, tehát 50 év alatt négyszeresére emelkedett a lakosság. Fónoá azt állítja, hogy 1730 és 1738 között már lakott hely kellett legyen, mert ebben az időben Bicskén 15 csabdi lakost kereszteltek katolikusként, márpedig a csabdiak mind protestánsok voltak.

61 Ez az érvelés azonban téves. Már az 1745. évi összeírás is említ Csabáin protestánsokon kívül katolikusokat is. 1748-ban tanúként kihallgatott Mészáros János is csabdi lakos és katolikus, téves tehát az anyakönyv alapján őt vásztélyinak tekinteni.

17 Vásztélyról tehát azt kell valószínűnek tartani, hogy nem sokkal 1784 előtt telepítették be. 1838-ban az összesen 94 lakosból 47 a nő, 30 a fiúgyermek, 11 nemesek szolgája (gazdasági cseléd), 6 pedig zsellér vagy hazátlan zsellér.

18 A továbbiakban még gyorsabb a gyarapodás. 1850-ben már 185 lakost és 45 házat írnak össze. A lakosok közül 95 nő.

19 Az 1756-os Gajger-íéle jogátruházást úgy látszik, nem tudták Vásztélyra vonatkozóan sem végrehajtani, mert Fényes ugyan 1850-ben a Vásztélypusztát a bicskei (Batthyány) uradalomhoz tartozónak mondja,

20 de az 1808. évi megyegyűlés „a csabdi és vásztélyi közbirtokosok erdejének" pusztulását igyekszik megakadályozni. Igaz, az erdő rendbeszedésére a bicskei Batthyány uradalom erdőmesterét jelölte ki.

21 Elhanyagolt település volt, még 1842-ben sem volt semmiféle iskolája,

22 holott létszámviszonyai ezt indokolttá tették volna. Az addig teljesen önálló, Csabáitól is 50 km-re fekvő pusztát 1852ben a Bach-kori községrendezés során csatolták Csabáihoz, amit ugyanekkor községgé szerveztek. Ettől kezdve mind a gazdasági, mind az ok tatási és közigazgatási statisztikai adatok Vásztélyt és Csabáit egybe számították, tehát a Csabái történeténél elmondottak Vásztélyra is vonatkoznak. Vásztély puszta még a Bach-korban iskolát kapott, mely eleinte rk. felekezeti, az 1870-es évektől községi, 1881-től állami iskola lett. Községi szervezete nem volt, csak saját kisbírája, ki főleg a hirdetéseket látta el, és fele annyi, néha ötödrésznyi fizetést kapott, mint a csabdi kisbíró.

23 A puszta lakossága a polgári korban a gyarló felszerelésű földmívelés intenzitásának fokozásával egyre nőtt, hiszen a szántóföldeket, amik ezen a környéken feküldtek, innen könnyebben lehetett megművelni. Lakossága 1913-ban már elérte a 239 főt. 1945 óta részben az ipari központok felé való elvándorlás, részben Bicskére vagy Csabáira való beköltözés folytán lakossága fokozatosan csökkent. 1960-ban 59 házban 219 fő, 1973-ban 50 házban 168 fő lakott.

24