Fejér Megyei Történeti Évkönyv 14. (Székesfehérvár, 1980)

Községtörténeti tanulmányok - Degré Alajos: Baracska

tosabb. A múlt század második felében, mint országszerte a gabonakultúra volt az irányadó, mert az akkori vámközösség következtében minden gabonatermést el lehetett adni az osztrák császárság területén. A mezőgazdaság intenzívebbé válása tehát elsősorban a szántóterületek növelését jelentette, és ez a törekvés megmaradt a két világháború között is, noha akkor már a gabonakivitel egyre nagyobb akadályokba ütközött. A művelési ág megoszlásának változását a következőkben jelezhetjük kataszteri holdakban: Év Szántó Kert Rét Szőlő Legelő Erdő Nádas Terméketlen 1863

187 3616 2 2 2 1808 — — — 1869

líW 5802 — 1297 11 — — — — 1897 5377 124 839 71 141 80 21 121 Ebből u. ez évben a 8 nagygazdaság

189 3326 4 fi 537 25 74 40 10 70 1913'

IJO 5395 109 840 70 135 44 10 289 1936 5320 02 — — — — — 1948 4224 338 — — — — — — 1962

191 4736 298 — — — — — — Az 1863-ban feljegyzett roppant legelőterület természetesen nem csupán szoros értelemben vett legelő, ide került az ugar és a terméketlen terület is. Az 1936—1962. évi adatoknak a forrásokban már hektáronként megadott adatait az összehasonlítás kedvéért kataszteri holdakra számítottuk át. Az adatok sajnos hiányosak, de így is szembetűnő a szántóterület erős növelése a múlt században, melyben a határ 60%-át elfoglaló nagy gazdaságok, illetve uradalmak jártak az élen.

1

"

2 A XX. században a szántóterület némileg csökkent, de ez fennmaradt a felszabadulásig, noha a vízhiány nem mindig előnyös a szántóföldi gazdálkodásra. A szántónak 1948ra való erős visszaesése az állatállomány és a gazdasági felszerelés háborús pusztulásának egyenes következménye, a kert ugyanekkori megnövekedése pedig a földhöz juttatott újgazdák részéről természetes következmény, mert igaerőnek híjával voltak, munkaerejük volt, és a kerti terményeket értékesíteni tudták. Az uradalmak kerti művelést csak házi szükségletre és cselédkonvenció keretében űztek. Az 1962-es művelési ág megoszlása az átgondolt szövetkezeti gazdálkodás eredménye. A szántó monokultúra helyébe a kertgazdálkodást növelték, mert a kerti termények értékesítésére kitűnő lehetőségeik vannak mind Székesfehérváron, mind Budapesten. Mint látni fogjuk a tsz fejlesztette az elhanyagolt állattenyésztést. A szőlő aránylag nem sok, de az hamar és teljesen kiheverte a századfordulón a filoxera által okozott károkat. Az okszerűtlen gazdálkodás következménye a múlt század végén a terméketlen területnek több, mint duplájára növekedése. Ügy tűnik, mintha ez túlnyomórészben a parasztbirtokokon történt volna, ami csak részben igaz, bár a 8 nagygazdaság és uradalom közül már 1897-ben 5 használt műtrágyát. De számításba kell venni azt is, hogy a jelentős ingatlanforgalom idején a parasztoknak is jutott némi föld, és ők földéhségükben a rossz földeket is megvásárolták.