Fejér Megyei Történeti Évkönyv 14. (Székesfehérvár, 1980)
Községtörténeti tanulmányok - Degré Alajos: Baracska
A határ 60%-át elfoglaló nagygazdaságok és uradalmak élen jártak a gazdasági felszerelésben is. A 8 uradalomnak már 1897-ben összesen 5 lokomobilja, 3 járgánya, 5 cséplőszekrénye, 14 vetőgépe, 5 triőrje, 56 boronája, 36 hengere, 9 szecskavágója volt. Ha ezt összehasonlítjuk azzal, hogy 1869-ben a faluban mindössze 40 vaseke, 2 vetőgép, 3 borona, 2 cséplőszekrény volt, a fejlődés jelentős. Az uradalmak gyümölcsöskertet nem igen tartottak. A faluban már 1897-ben volt ugyan 700 almafa, 541 körtefa, 135 cseresznyefa, 334 meggyfa, 442 őszibarackfa, 181 kajszibarackfa, 289 szilvafa, 201 diófa és 1138 eperfa, de sem a selyemhernyótenyésztés, sem a gyümölcsértékesítés nem volt megszervezve, így ez a gyümölcsfaállomány csak a házi szükségletet és némi piacozást látta el. A mezőgazdaság másik fő ága az állattenyésztés. A lótartás természetesen 1945 óta rohamosan csökken, hisz a közlekedés és a mezőgazdasági művelés egyre inkább gépi erőre rendezkedik be. A szarvasmarha- és sertéstartás a II. világháború nagy pusztítása kivételével egyenes ütemben emelkedik. A múlt század közepén még igen jelentős juhtartás a II. világháború küszöbére úgyszólván teljesen elhalt, pedig erre az aránylag száraz legelők nagyon alkalmasak volnának, A tsz-gazdálkodás bevezetése után nagyon fellendült, de utóbb megint csökkent. Viszont roppant fellendült a jól értékesíthető baromfiak tenyésztése. A múlt század közepén még a szervasmarhák jelentős része világos magyar volt, de mint rosszabb tejelőt ezt teljesen elhagyták. 1869-ben a 485 szarvasmarhából még 311 volt a magyar fajú, 1895-ben 804-ből 325, 1935-ben 893-ból már csak 52, 1942ben már egy sem. 193 Az állattartás főbb adatai a következők, darabszámban. Év Ló Szarvasmarha Juh Kecske Sertés 1863 230 607 6127 2 393 1869 273 485 4300 15 889 1895 323 804 2154 1 682 1911 254 862 719 25 1440 1935 348 893 182 32 1820 1942 474 1013 205 14 2922 1962 242 1020 934 — 3132 1966 166 1024 542 3048 A lótenyésztés, azaz növendékállatok nevelése ingadozott, mára teljesen abbamaradt. A szarvasmarha-tenyésztés nő, bár némi ingadozással. A juhtenyésztés nem volt nagy, 1942-re abbamaradt, 1962-ben nagy erővel indult, de megint visszaesett. Ennek számadatai a következők: Év Ló Szarvasmarha Juh összes ebből növendék összes ebből növendék összes ebből növendék 1895 393 96 804 177 2154 ? 1911 254 39 862 339 719 385 1935 348 ? 893 296 182 176 1942 474 114 1013 441 205 71 1962 242 22 1020 485 934 472 1966 166 5 1024 452 542 196 1966-ban a két legfejlettebb állattenyésztési ágban a tulajdoni megoszlás a következő volt:
