Fejér Megyei Történeti Évkönyv 14. (Székesfehérvár, 1980)

Községtörténeti tanulmányok - Degré Alajos: Baracska

A gépi erő nélküli mezőgazdaság megkívánta a földművelés terjedésével, hogy a dolgozó cselédek és napszámosok közel legyenek a megművelendő földhöz. Ezért a polgári gazdálkodás kezdetekor a földbirtokosok igyekeztek birtokukon tanyát, majort építeni. Egyre nőtt a kültelken lakók száma. Az első puszta a 86 lakosú Szentiván önállóan fejlődött az 1850-es évekig. De a Nagyhalmon épített major — bár ezt is pusztának nevezték — már tulajdonképpen a kapitalista földművelés létesítménye volt, 1856-ban 100 lakossal.

18

'

1 A külterületi tanyák némelyike régi baracskai közbirtokos nevét viseli (Csontos, Gellért, Hollósy, Roboz, Szüts), akik közül többen már a kapitalista gazdálkodás korára kihaltak, vagy elszegényedtek. Közülük 1888-ban már csak Csontos és Hollósy virilista. így fel kell tennünk, hogy a tanyák létesítésének kezdete 1848 előttre megy vissza, de fejlesztésük, benépesítésük a múlt századi kapitalista gazdálkodás eredménye. E rendszer legnagyobb fejlettsége idején, 1913-ban összesen 472 fő, azaz a falu összlakosságának 23,7%-a lakott e külterületi tanyákon és pusztákon A külterületek kimutatásába az alábbiakban, ha csak említés van róluk, az illető évhez -f- jelet, ha a lakosság számáról is van adat, a lélekszámot tesszük. Külterület neve 1873 1888 1903

185 1907 1913 1933 1967 1973 Alsó Szentiván — — — — 49 + 7 — Csontos tanya — — — — 3 + — — Gellért tanya — — — — 29 + 42 2 Hollósi tanya, későbbi nevén Anna major + + + — 103 + — — Kajászószentiván vagy + + Felsőszentiván + + + — 68 + — — Kishalom + + — — 19 + 3 2 Nagyhalom + + + + 146 + 121 94 Roboz tanya : + — ? + — — Szénavölgy + + + + 15 + 15 7 Szüts tanya : + — 18 + — — Engel tanya + + + — — — 10 34 Novoth tanya + + + + — — 1 1 Vattai tanya + + — — — — 8 17 A kimutatás jelzi, hogy szaporodtak a kapitalista korban a külterületek, a szocialista fejlődés viszont éppen ellenkező irányú, a külterületek lassú felszámolása felé halad, bár az utolsónak említett külterületek lakossága épp az utóbbi években nőtt meg. Mindenesetre bár a falu lakossága erőteljesen növekedett, 1967-ben már csak 197 fő (7,9%), 1973-ban pedig 191 fő (6,8%) lakott külterületen. A község határa 1873-ban 6697 kat. hold, azután 8 évtizeden át (1903, 1933, 1960) változatlanul 6897 kat. hold, 1970-ben 3969 hektár, amit átszámítva 6798 kat. holdat tesz ki. IX. A falu fő foglalkozása és kereseti módja máig is a mezőgazdaság. Lényeges megállapítani tehát, a mezőgazdaságnak milyen ága volt a legfon-