Fejér Megyei Történeti Évkönyv 14. (Székesfehérvár, 1980)
Községtörténeti tanulmányok - Degré Alajos: Baracska
2 paraszt (alkalmasint telkes jobbágy, és 6 paraszt örököse, azaz a 2 paraszt felnőtt fiai — ezek rövidesen teljesen eltűnnek), viszont 205 a ; házas és hazátlan zsellér, kertész, kapás stb. és 47 az egyéb, a birodalom szükségleteire is használható ember. Ali zsidó férfi nyilván kereskedő, kocsmaés mészárszékbérlő. 1 " A foglalkozás, illetve jogi állapot szerinti megoszlás világosan bizonyítja, hogy a puszta még meglehetősen újkeletű földmíves gazdálkodása majdnem kizárólag a közbirtokos földesurak majorsági (allodiális) gazdálkodását jelentette. A 2 telkes jobbágyon és néhány nyilván bérlő ármálista nemesen kívül a puszta lakossága úgyszólván kizárólag gazdasági cselédekből és napszámos munkából élő zsellérekből állt. A vallási megoszlásról csak annyit tudunk, hogy 1786-ban a katolikusok száma 214. 08 Még ha feltesszük is, hogy ugyanennyi az evangélikus, ami nem látszik valószínűnek, akkor is a lakosok 63%-a volt református. Elképzelhető, hogy az 1769 utáni nagy bevándorlással sok katolikus és evangélikus költözött ide. A lakosság gyarapodása, ha nem is ilyen ütemben, tovább is folytatódott. Az 1830. évi népszámlálás összesen 1511 lelket mutat ki, közülük 1081 a református (67,3%), 440 a katolikus (29,1%), 12 az evangélikus (0,8°,)) és 41 az izrealita (2,%). G9 Fényes ugyan 1836-ban megjelent művében 2829 lakost említ,'" de ez a szám nyilván téves. Az 1828. évi nemesi összeírásban 163 nemes férfit jegyeztek fel. 71 Minthogy ebben az összeírásban sem a nőket (kivéve némely özvegyet), sem a 16 éven aluli gyermekeket nem tüntették fel, a nemesség összlétszáma mintegy 400 főre tehető, ezek szerint a nem nemes lakosság száma a hivatalos összeírás alapján 1100-ra (Fényesé szerint 2400-ra) volna tehető. Az 1828. évi országos összeírás azonban Baracskán csak 258 nem nemes családfőt, illetve 361 adózót (ez utóbbi számba beleértendők az asszonyok és a családban élő felnőtt fiúk is) tüntet fel.'- Akkor már általában kiscsaládokkal számoltak (tehát külön családnak tüntették fel a felnőtt, megházasodott, de az apával még közös házban élő fiúkat), ami zselléreknél annál inkább természetes, mert náluk nem érvényesült a közös telken folytatott közös gazdálkodás nagy összetartó ereje. 258 kiscsaládban pedig könnyen elfért 1100 lélek, (családonként átlag 4,3), de csak nagycsaládokat számítva tehetett volna ki 2400 lelket (családonként átlag 9,3), nagycsalád pedig cselédek és zsellérek között ekkor már nem képzelhető el. Az 1838-as nemesi összeírás még ennél is kevesebbet, 663 nem nemes lakost jegyez fel, akik közül 273 nő, 187 tizenhét éven aluli fiú. A 205 nem nemes férfiból 11 kézműves és polgár (kereskedő), 110 nemesek szolgája (tehát gazdasági cseléd), 82 pedig házas vagy hazátlan zselér, kertész stb., tehát napszámos. 73 Az összeírások számadatai tehát ellentmondóak, de mindenképpen az 1830-as összeíráshoz állnak közel, nem pedig Fényes igen nagy lélekszámához. De ezt erősítik meg Fényes 1851. évi adatai is, melyek szerint a lakosság száma akkor 1450 volt. 74 Még eszerint is 21 év alatt a lakosság 4%-kal csökkent, ami elképzelhető. Feudális keretek között a földmívelő gazdálkodás Baracskán már nem volt fejleszthető, több embernek nem tudott munkát adni, viszont a település közel volt Pesthez is, Fehérvárhoz is, ahol gyarapodtak az ipari munkalehetőségek, ezért történtek elvándorlások, de 21 év alatt nem oly mértékben, hogy a lakosság a felére csökkent volna. Hogy Baracskán állandó volt a ki- és bevándorlás, azt illusztrálják a nemesi összeírások is. 1809 és 1818 között eltűnt a nemesek lajstromából 5,
