Fejér Megyei Történeti Évkönyv 14. (Székesfehérvár, 1980)

Községtörténeti tanulmányok - Takáts Endre – Várnai Tamás: Balatonbozsok

— sokszor a teljesíthetetlenség határáig — növekvő ellenszenvet váltottak ki a parasztságból. A parasztok egy része — ha módjában volt — kijátszotta a begyűjtési rendezéseket, a tanács pedig a felsőbb utasítások és a lakosság ellenszenvének malomkövei között őrlődött a begyűjtés kérdésében. Furcsa ellentmondásként jelentkezett, hogy miközben egyre több növényi és állati termék leadására kötelezték a dolgozó parasztokat, a helyi kenyér és zsírellátásban időről időre zavarok mutatkoztak/

110 A falusi osztályharc problémái is sok indulatot kavartak fel. Távolról sem mondhatjuk persze, hogy a szocialista építés megindulásával az osztályellenség megszűnt létezni. A kuláklisták készítése, a sokszor felesleges és megbélyegző intézkedések azonban olyanokat is sújtottak, akiket kellő politikai tapasztalattal meg lehetett nyerni a szocializmus ügyének. A járási tanácsban gyakran hangzottak el ilyesfajta megállapítások: „Nincs osztályharc a kulák ellen, feljelentések egyetlen községből sem érkeztek". „A legtöbb községben az osztályharcot csak igen lazán vagy egyáltalán nem viszik, ilyen körülmények között a mezőgazdasági munkák teljesen el fognak laposodni."

411 Eddig a kérdésnek csupán a negatív oldalát vizsgáltuk. Nem hiányoztak azonban ezekben az években sem a józan, pártunk parasztpolitikáját helyesen értelmező törekvések. A párt parasztpolitikájának megsértése miatt egyes személyeket le is váltottakAz akkori pártvezetés hibás gyakorlatát azonban a helyi párt és tanácsi szervek ellensúlyozni nem tudták. A balatonbozsoki kuláklista nem áll rendelkezésünkre, adataink szerint azonban a kuláknak minősített személyek száma igen csekély lehetett, két kulák fogat"-ről történnek említések. Nem tudunk az itteni kulákok ellenséges tevékenységéről sem. Enek ellenére a testületi ülések únosúntalan visszatérő problémája a kulákkérdés. A felsőbb rendelkezések hatása alól a helyi vezetők nem vonhatták ki magukat. Egyre több és több gondot okozott az adótervek teljesítése is- A szocializmus nyilvánvalóan nem jelenthet közterhek vállalásától és viselésétől mentes „paradicsomi" állapotokat. Az adótervek megfelelő teljesítése a községfejlesztési kilátásokat is javította. A túlzott adminisztratív intézkedések, erőszakos zálogolások ennek ellenére mégsem segítettek, hanem inkább rontotak a helyzeten, 1951-ben az állami fegyelem megsértése címén 28 000 Ft bírságot vetett ki a községi tanács. Az osztályharc kérdésnek sablonos, bürokratikus kezelése leegyszerűsítete a problémákat, megnehezítette a valóságos nehézségek leküzdését. Sok gondot okozott a balatonbozsoki tanácsnak, annak a 21 helybeli gazdának ügye, akiknek a balatonvilágosi határban voltak földjeik és megművelésük nagy neházségekbe ütközött. A helyi tanács azonban még 1953ban is hiába kérte, hogy ezek a gazdák az állami tartalékingatlanból kapjanak földet távol eső földjeik helyett, az illetékes hivatal nem intézkedett. Sok gondot okozott a 100 holdnyi Schrikker-féle megműveletlen ingatlan is, valamint azon földek tulajdonosainak felkutatása, akik nem a községben éltek

412

. Ezekben az években a parasztok nem szívesen vettek használatba tartalékingatlant. Ilyen körülmények között nehezedett a tanács helyzete, romlott a lakosság hangulata. Egy tanácsülésről készült ér-