Fejér Megyei Történeti Évkönyv 14. (Székesfehérvár, 1980)
Községtörténeti tanulmányok - Takáts Endre – Várnai Tamás: Balatonbozsok
tékelésből megtudjuk, hogy a tanácstagok „semmi kezdeményezést nem tettek a begyűjtés sikere érdekében, sőt az egyes rendelkezéseket sértő megjegyzéseket tettek." 413 A tanácstagok egy része passzívvá vált, a tanácsülések látogatottsága csökkent. Kénytelen megengedni a tanács, hogy a fogattal rendelkező gazdák egy része fuvarozni menjen, hogy adófizetési kötelezettségének eleget tudjon tenni. 414 A növekvő nehézségek miatt igen gyakoriak a személyi cserék az apparátusban. Mindezek mellett ezekben az években sem állt meg a falu fejlődése. Növekedett az újonnan épült házak száma, új járdarészek, vízlevezető árkok készültek. 1954-ben indította meg a helyi tanács az új iskola létesítéséért egészen 1958-ig folytatott „harcot". 415 A helyi kiskereskedelem helyzetét illetően az első pontos számadatokat 1952-ből kapjuk. 416 Az egyébként meglehetősen gyengén felszerelt, raktározási és egyéb problémákkal bajlódó bolt 1952-ben az alábbi forgalmat bonyolította le: Fűszer 220 000 Ft Ruházati cikk 153 000 Ft Dohány 118 000 Ft Papír, írószer 95 000 Ft Vasáru 40 000 Ft Üvegáru 14 000 Ft 1954-ben a községben csibekeltető állomás létesült. 417 1954-ben új tanácsi ciklus kezdődött. A tanácstagok létszámát 31-ről 17-re csökkentették418 1954- től rendszeressé válik a községfejlesztési hozzájárulás megállapítása és kivetése. Még ebbben az évben állatorvosi rendelő, tűzoltó őrszoba és rendőrpihenő létesült 419 A Búzakalász I. Típusú TSZCS 26 taggal működött. Működéséről meglehetősen ellentmondó adataink vannak. Olykor azt állapították meg, hogy a csoport eredményesen gazdálkodik 420 , más esetben viszont azt, hogy „éppen hogy csak működik". 421 A járási kulturális versenyen a balatonbozsoki fiatalok első helyezést értek el. 1955- ben megalakult a Bástya TSZ 21 taggal.** 22 A helyi vezetők vérmes reményeket fűztek az elért eredményhez, abban bíztak, hogy 1 éven belül az egész helybeli parasztság a szövetkezeti gazdálkodás útját választja majd. Az új tsz azonban elég sok problémával küzdött, pl. mindössze 8 kh cukorrépa termesztését tudta biztosítani, az egyéni gazdák viszont a tagosítás során olyan parcellákat kaptak, amelyek nem voltak alkalmasak cukorrépa termesztésére. 1956 elején a TSZ-nek 36 tagja volt. A község állatállománya 1956ban a következő volt. 423
