Fejér Megyei Történeti Évkönyv 14. (Székesfehérvár, 1980)

Községtörténeti tanulmányok - Takáts Endre – Várnai Tamás: Balatonbozsok

azonban erősen hiányos volt. A körzeti orvos rendszeresen beszámolt a tanácsi szerveknek a falu egészségügyi helyzetéről. Megjegyzendő, viszont, hogy Enyingen is csak két orvos működött. Az állategészségügyi feladatokat szintén az enyingi körállatorvos látta el — lehetőségeihez mérten jól. A következő években a község belső életében — mint máshol is — sok nehézség támadt. Az e korban egyre jobban eluralkodó hibás politikai gyakorlat elemzésére itt nem térhetünk ki, annyi azonban bizonyosan megállapítható, hogy a mezőgazdaság fejlődése a nagy ügybuzgalom dacára megtorpant, a lakosság politikai közérzete romlott. Feszültségek támadtak a helyi tanács és a lakosság között, a helyi vezetőket viszont sok — gyakran türelmetlen és igazságtalan — bírálat érte a felsőbb szervek részéről. 1950 decemberében a járási tanács első ízben vizsgálta részletesebben a balatonbozsoki apparátus igazgatási munkáját. A talált hiányosságok — bár erre a felvett jegyzőkönyv nem tér ki, csak utasítgat •— túlnyomóan kis létszámú apparátus túlterheltségéből adódtak. Ebben az időben más községekben is a hivatalos munkaidőnél jóval többet dolgoztak a helyi apparátusok. A járási tanács véleménye szerint több községben is — úgymond — „nehezen mozognak" .. . „Balatonbozsokon rossz a vb munkája." (Enyingi járási tanács vb jkv. 1950. nov. 9.) A járási tanács 1950— 5l-es vb-ülésein elég gyakran hangzott el ilyesmi, bár Balatonbozsokkal keveset foglalkoztak. A helyi tanács ennél sokkal reálisabban, önkritikusabban tudta megítélni saját helyzetét, lehetőségeit. Nézzük meg az alábbi, 1951 elejéről származó helyzetelemzést: „Balatonbozsok a községi tanácsok megalakulásig Enying községhez volt csatolva és így a község dolgozói saját ügyeik irányítását csak korlátozott mértékben végezhették ... A tanács megalakulásával a község önállóvá vált... A megválasztott tanács fiatal végrehajtó bizottságának le kellett küzdeni a kezdeti nehézségeket, amelyek nem csupán az új szervezeti formák, hanem az önálló községi élet megindításánál egyaránt jelentkeztek ... a végrehajtó bizottság a rábízott feladatokat általánosságban jól teljesítette • . ."

/,ü9 A helyi tanács vállaira nehezedett az időszaki mezőgazdasági munkák (őszi mélyszántás, vetés, növényápolás, aratás, cséplés stb.) irányítása, ellenőrzése. E munkák valóban igényelték a tervszerűséget, hiszen a szocializmus építése során egyre több mezőgazdasági termékre volt szükség. A különféle terveket azonban felülről — gyakran a helyi adottságok figyelembe vétele nélkül — készítették, azokba a helyi tanácsnak vajmi kevés beleszólásuk volt, rájuk „csak" a végrehajtás feladata várt. Szükséges volt az ellenőrzés is, de a paraszti munka minden mozzanatának Árgus-szemekkel való figyelése nem egy esetben szakszerűtlen, meggondolatlan gazdasági tanácsok adása éppen ellenkező hatást ért el, feleslegesen zaklatta a falu lakosságát. Nem volt eredményes a felsőbb szervektől történt tömérdek „kiszállás" sem, ez inkább csak a kiadásokat növelte. Külön figyelmet kell szentelnünk a begyűjtés kérdésének, amely az évek során a hibás módszerek egyik kristályosodási pontjává vált. Az iparosodó ország növekvő szükségletei igényelték az állami beavatkozást, a begyűjtést „szorgalmazó" rossz módszerek, a kontigensek állandó emelése