Fejér Megyei Történeti Évkönyv 14. (Székesfehérvár, 1980)

Községtörténeti tanulmányok - Takáts Endre – Várnai Tamás: Balatonbozsok

val a művelhető területet növelni lehetne, lehetőség nyílna több száz holdnyi kertészet létesítésére. Ebből is láthatjuk, hogy a végrehajtó bizottság nemcsak a falu, hanem az ország gondjaival is törődni igyekezett. Már a földreform következtében megváltozott a mezőgazdasági népesség összetétele. A reform sokak számára lehetővé tette, hogy az egykori napszámosokból, cselédekből részesaratókból középparaszti sorba emelkedjenek- A bozsoki gazdák többsége a szocialista kor kezdetén a kisárutermelésben, a termékek szabad értékesítésében látta felemelkedésének zálogát. Ez a körülmény szemléletmódjukat is erőteljesen meghatározta, kezdetben idegenkedtek a mezőgazdaság szocialista formáitól. A községi tanács már 1950—51-ben nagy erőfeszítéseket tett a termelőszövetkezeti mozgalom elindítása érdekében. Elsősorban a már említett kisárutermelő szemléletmód megváltoztatására törekedtek, arra még kevesebbet gondoltak, hogy a kis parcellákra méretezett, „hagyományos" paraszti termelőeszközök nem elegendők a szocialista mezőgazdaság fölének bizonyítására. A mezőgazdaság gépesítése még a kezdetén tartott. A helyi lakosság ezeket az erőfeszítéseket — ekkor még — eléggé vegyes érzelmekkel fogadta. A község vezetői hangoztatták ugyan, hogy Balatonbozsokon is egyre növekszik az érdeklődés a közös gazdálkodás iránt, ellentmond ennek viszont az, hogy amikor pl. gazdagyűléseken ez a kérdés került szóba, a hallgatóság jelentős része eltávozott/'

06 A nehézségek ellenére 1951 februárjában 11 taggal megalakították a Búzakalász I. típusú TSZCS-t/

i07 A bevitt föld mennyiségéről, a termelőeszközök értékéről, állapotáról adatunk nincsen. Annyi mindenesetre bizonyos, hogy a TSZCS megalakításával sikerült itt is megtenni az első lépést a szocialista mezőgazdaság felé. A közoktatást illetően 1954-ig eléggé szórványos adataink vannak. A 8 osztályos általános iskola bevezetése után Balatonbozsokon és Alsótekeresen megfelelő iskolaépület hiányában csak alsótagozatos gyerekeket oktattak, a felsőtagozatosok Enyingre jártak. A 8 osztályos általános iskola meggyökereztetése ettől függetlenül is sok nehézséggel járt. Az iskolai oktatást ebben az időben még a rossz értelemben vett „hagyományok" is hátráltatták, mint pld. a szükséges ruházat és lábbeli hiánya, a nagyobbacska gyerekek ház körüli és mezőgazdasági kisegítő munkára fogása. Az enyingi járási tanács — országos és helyi tapasztalatokon okulva — megtiltotta, hogy iskolaköteles korú gyerekeket a gazdaság szocialista szektoraiban mezőgazdasági munkákra alkalmaznak (Enyingi járási tanács vb 33/1951. sz- hat. 1951. febr. 23.) Balatonbozsokon a volt Schrikker-féle kastélyban új tantermet létesítettek, feltehetően itt kezdte meg működését az óvoda is. A járási tanács elismeréssel nyugtázta, hogy Balatonbozsokon a tanács és a tanítók szívügyüknek tekintik az oktatást, a nevelöket egyéb munkákkal nem terhelik.

408 Egészségügyi téren továbbra is enyingi körzethez tartozott. Ez a helyzet sok nehézséget okozott, bár a legalapvetőbb egészségügyi feladatokat (oltások, tisztasági mozgalom stb.) így is megoldották. Volt olyan időszak, amikor egyetlen szülésznő állt az enyingi és balatonbozsoki kismamák rendelkezésére. A későbbiek folyamán valamelyest javult a helyzet. 1951ben Balatonbozsokon orvosi rendelő és várószoba létesült, felszereltsége