Fejér Megyei Történeti Évkönyv 14. (Székesfehérvár, 1980)

Községtörténeti tanulmányok - Takáts Endre – Várnai Tamás: Balatonbozsok

Balatonbozsok fiókközség tanítója Lisztner Antal, tankötelesek: mindennapos ismétlő 24 fiú, 29 lány 4 fiú, 2 lány

358 1925-ben a községben 2 róm. kat. felekezeti népiskola volt l-l tanteremmel, l-l tanerővel. Középiskola, óvoda, levente egyesület nem volt. A kir. tanfelügyelőség székhelye Veszprém, 33,5 km távolságban.

359 1928-ban a községben új iskola építését kezdte meg a róm. kat. egyház. Harangjai számára az épületre kis torony építését vették tervbe, s mivel nem volt nyilvános óra, melyhez a lakosság igazodhatott volna, a község a megépült iskola tornyába egy jó és pontos órát szereltetett be, s azt a bozsoki róm. kat. egyháznak ajándékozta.

3

'

10 Az iskola 1929-ben el.készült. Megépítésének költségeit a csak jobbára napszámból élő katolikus adózók fizették, ami igen nagy megterhelést jelentett nekik. Ezért 1937ben kérte az egyház, hogy a politikai község a kat. iskola fenntartásához évi 500 P-vel járuljon hozzá. Az iskolát mindenki felekezeti különbség nélkül használta, és engedélyezte a leventeoktatás ott tartását is. A képviselőtestület egyhangúlag megszavazta az évi 500 P-t. Folyósítását 1937. jan.. 1-től kezdődően évente megszavazták, 1942-ben is fizették."'

01 A községben két katolikus iskola működött. Az egyiket a r. kat. egyház, a másikat Schrikker Sándor tartotta fenn tekeresi pusztáján. A község azzal nyújtott támogatást az iskoláknak, hogy a r. kat. tanítói nyugdíjjárulékot, amikor az állam már nem adta, az egyház helyett a község pénztárából kifizette.

302 Pesthy Frigyes írja, hogy Bozsok községben a „hagyomány szerint 1300-ik évben már templom építtetett."

303 Az első írásos nyom a templom létezéséről a Tengerdy örökösök 1631-es osztályegyezségében olvasható.

304 Itt a területek felosztásakor többször is említik a „szent egj haz"-at, mely a tekeresi határrésztől délre, kaszálók és szántók között feküdt, kívül a településen. Az ugyanitt említett „Tengerdi kapona" szintén szántóföldek között állt. Az 1702-es dicalis összeírás szerint Bosok falunak temploma van, de romokban.

305 Bél Mátyás: Notitia . . . c. művében Bosok vallási viszonyairól ezt írja: „lakosai részben katolikusok, akik Mezőkomáromba, részben reformátusok, akik az enyingiekhez szoktak istentiszteletre átjárni."

300 Tehát temploma ekkor még romokban lehetett. Az 1747-es Canonica Visitatio Bosokot Mezőkomárom leány egyházaként írja le; a plébánosi teendőket a mezőkomáromi plébános látja el. „A falu elején egy igen régi, elhagyatott templom áll." A vizitáció megállapítása szerint gyermekeivel együtt 78 katolikus közül 25 vegyesvallású, a többiek rformátusok, és nem nyugszanak meg a királyi rendeletben." Az enyingi Tokaji Pált, a református lelkészt, ekkor tiltották el a lelkészi teendőktől.

307 Az 1755-ös egyházi összeírás szerint, mint leányegyház Lepsényhez tartozik, attól % mérföldre fekszik. „Szent Háromság tiszteletére emelt egyházát ősi romjaibői Jankovics László földesúr, a lakosok segítségével építtette most újjá"

308 A II. József korabeli katonai felmérés a következőket említi: „A templom egy egészen kis épület, a falun kívül fekszik, magasabb helyen, nagyobb jelentősége nincs."

309 Az 1779-es Canonica Visitatio szerint Lepsény leány egyháza, ekkor 188 katolikus lélek lakta; a templomot 1750-ben restaurálták; a plébános Petrus Paparényi.'

m 1785-ben a lepsényi egyházhoz tartozik,