Fejér Megyei Történeti Évkönyv 14. (Székesfehérvár, 1980)

Községtörténeti tanulmányok - Takáts Endre – Várnai Tamás: Balatonbozsok

mény fenntartása 800 P volt, amiből Bbozsok 100 P-t és 60 P-nél nem magasabb fuvarköltséget vállalt.

327 Az állandó fuvargondok megoldására Schrikker Imrével a hivatalos fuvarokra (jegyzőség, egészségügyi szolgálat, villany ellenőrzés-javítás) 1940. évre évi 200 P-s, 1941-re pedig évi 250 P-s átalánydíjas szerződést kötöttek.

328 A község bábája 1908-ban már annyira elaggott, hogy szülésnél alkalmazni nem lehetett. Ekkor Csizmadia Jánosné enyingi lakos helyett Nagy Ignácné enyingi bábát alkalmazták.

329 1912-ben szülésznői állásra pályázatot hirdettek, de jelentkező nem volt.

330 1937-ben jelentkezett Kőszegi Istvánné enyingi lakos, hogy saját költségén elvégzi a tanfolyamot, ha kilátásba helyezik neki a községi szülésznői állást. Senki nem ismerte, elutasították. 331 1938-ban teljesen törölték a költségvetésből a községi szülésznő fizetését, mert az állás nem volt betöltve, s a képviselőtestület indoklása sezrint ,,nincs kilátás, hogy Balatonbozsokon — tekintettel a szülések csekély számára — belátható időn belül szülésznő telepedjék le."

332 A születések statisztikája így alakult:

3 Időköz: Élve születések Halálozások (évi átlag %

Ü-Den

) 1901—1910 37,7 19,8 1911—1920 24,7 17,7 1921—1930 31,5 17,9 1931—1940 28,0 11,4 1929. aug. 29-én a község belépett a Vármegyék és Városok Orsz. Mentőegyesületébe; a legközelebbi mentőállomás a kb. 15 km-re lévő Siófokon volt.

334 1941-ben az alispán rendeletére Veszprém vármegyében Veszprémben, Devecseren, Pápán hadikórházat állítottak fel. Az enyingi járás a devecseri körzethez tartozott. Az adóalapot tekintve az esedékes 120 P-t Balatonbozsok is befizette.

335 1938-ban a főszolgabíró rendeltére a járásbeli községek közösen szereztek be egy megfelelő fertőtlenítő gépet, amelyet oda szállíthattak, ahol szükség volt rá. A község 43 P hozzájárulást fizetett be,

336 a veszprémi mentőállomás részére beszerzendő fertőző-betegszállító autóra 25,80 P-t.

337 1923-ban Gubicza Ferenc községi halottkém meghalt. A halottkémlést a körorvos látta el. Ez a község lakóinak nagyon hátrányos volt, mert a magas díj mellett fogatot is tartoztak állítani a körorvosnak Balatonbozsokra és visszaszállítására. Kérték, hogy a körorvos Somogyi István községi szolgát oktassa ki a teendők ellátására, hogy őt alkalmazhassák.

338 A katolikus temetőben nem volt hullaház, ami nélkül egy község sem lehet. 1910-ben elrendelték egy minél tartósabb hullaháznak minél előbbi felépítését. — 1937-ben pedig a felső faluvégen lévő temetőt kerítették be rendes sodronykerítéssel. A vadászati haszonbért használták fel úgy, hogy az igényjogosultak aláírtak, de nem vették fel a pénzt.

339