Fejér Megyei Történeti Évkönyv 14. (Székesfehérvár, 1980)

Községtörténeti tanulmányok - Takáts Endre – Várnai Tamás: Balatonbozsok

Van egy szegényház is a községben (1925); 2 gondozott szegény van intézeti ápolásban és 2 elhagyott gyermek. 340 A községben működő gazdasági ismétlő iskoláknak az Orsz. Földbir­tokrendező Bíróság gyakorlóterületet juttatott. A község úgy a balaton­bozsoki, mint a Tekeres-pusztai iskola részéről lemondott e területekről, mert mindkettőtől igen messze volt, tehát nem felelt meg a céljának. Ker­tészeti, faápolási ismeretekre a község faiskolájában és Schrikker Sándor országoshírű faiskolájában oktathatók voltak a gyerekek. A község anyagi helyzete sem bírta. 342 A törpe és kisbirtokosokat ezüstkalászos gazdákká való kiképzésre tartott téli gazdasági tanfolyamokat is támogatta a község. 343 1912-ben a lakók sürgetésére Népkönyvtár beszerzésére a F. M.-hez fordultak államsegélyért. Ingyenes népkönyvtárat létesítettek a község­házán; kezelésével Lénárt István közs. bírót bizták meg. 344 Az 1925. évi tá­jékoztató lapon jelzik, hogy könyvtár van. működik a „Balatonbozsoki Népkör" is, viszont nincs levente egyesület. 1926. ápr. 23-án a jegyző ismertette a levente egyesület célját, ren­deltetését, s elhatározták a megalakítását. 345 1 9 2 9-ben Schrikker Sándor kérésére engedélyezik, hogy a gazdaságban dolgozó leventék külön csapa­tot alkossanak, s kiképzésüket Tekerés pusztán nyerjék. 340 1918. november 16-án a képviselőtestület kimondta, hogy Nemzeti Ta­náccsá alakul át olyképpen, hogy a képviselőtestületet kiegészíti különféle foglalkozású egyénekkel. Éspedig szellemi munkások közül Fung János, Lénárt András, és Aigner Antal iparosokat, földművesek közül Völgyi Ist­ván, Müller István, Szálai József, Szálai Lajos és Énekes Pált hívja meg. Hetenkét minden csütörtökön hivatalos órát tartanak. Letették a követke­ző szövegű esküt: „Esküszöm, hogy Magyarország függetlenségét, szabad­ságát teljes erőmből megőrzöm, minden erőmmel annak népe javára fogok munkálkodni. Isten engem úgy segéljen!" Letették: Lénárt István, Gárdo­nyi Mihály, Aigner József, Horváth György, Czégér József, Szálai Józef, Czeider Lajos és Huszár György, 347 A nemzetőrök által felhasznált, a részükre gyűjtött gabona árát a kép­viselőtestület a vadászati jövedelem tőkésített összegéből, a fennmaradó összeget a községi pénztárból kifizette. Begyült Megyei Lajostól 70 kg búza, 200 kg rozs Bbozsokon beszedett 442 kg búza, 80 kg rozs Lepsény elöljáróságától 300 kg búza — Összesen: 1142 kg búza 280 kg rozs 348 A forradalom kitörésekor hazaözönlött katonák a törvényhatóság en­gedélyével tűzifa céljára a törvényhatósági út mellett kaptak l-l akácfát. Az ezek pótlására 1921-ben ültetett diófák beszerzési költségeit a község pénztárából fedezték, mert a harctérről hazatért katonák, s családjaik 1918 telén olyan súlyos anyagi helyzetben voltak, hogy tűzifával feltétlenül tá­mogatni kellett őket, mert egyébként jogtalan és törvénytelen úton lettek volna kénytelenek tüzelőanyagok beszerezni. 349 Az 1744-ben lezajlott határvizsgáló tanúvallatásnál Bosok helység „ludi­rectorát" is kihallgatták, tehát már ekkor volt tanítója. 350 Rósa András ka-

Next

/
Thumbnails
Contents