Fejér Megyei Történeti Évkönyv 14. (Székesfehérvár, 1980)

Községtörténeti tanulmányok - Takáts Endre – Várnai Tamás: Balatonbozsok

Schrikker Imre legelőjén közlekednek. 1934-ben a képviselőtestület utasította az elöljáróságot, lépjen érintkezésbe a veszprémi székesfőkáptalannal, hogy a Felső csapás folytatásaként Gamásza puszta felé régebben is használt közlekedési utat nyissák meg, hogy a bbozsokiak azon át közlekedhessenek Gamászára és a Balatonra:

Wí 1937-ben a községházával szemben nyugati irányból a Szőlőhegy melletti Alsócsapást mérnökileg kitűzték, hogy a javításkor eredeti szélességükben megmaradjanak. A javítást is ezen kezdték, mert ez volt a legforgalmasabb, de legelhanyagoltabb út a község határában, majd utána a vitézi telkeken átvonuló Lepsényre vezető útra tértek rá.

:!15 Az 1937. évi költségvetésbe 450 P-t állított be a község utak, hidak fokozottabb javítására és a vitás községi utak mérnöki kijelölésére.

316 A Csíkgát patak medrének kitisztogatását határozták el 1933. május 3-án, — az enyingi járás főszolgabírójának rendeletére —, mert az már annyira eliszaposodott, hogy a meder melletti területek, melyeket nagy munkával feltörtek és kerti művelésre alkalmassá tettek, legnagyobbrészt víz alatt állnak. Szükségesnek tartották azonban, hogy a meder tisztogatását az alsó szakaszon indítsák meg, mert különben onnan a víz mind visszafolyik Balatonbozsok területére. — Kérték az egész meder kultúrmérnöki vizsgálatát, mert köztudott, hogy Enying község határában a Csekonics-féle Kisfácánosnál a meder színültig van vízzel, sőt a mellette lévő területek is el vannak árasztva. Javasolták, hogy a vizsgálatok után az egész érdekeltséget hívják össze, s egyöntetű munkával végezzék a meder kitisztogatását.

317 1935-ben újból kimondták a Csíkgát-meder tisztogatásának szükségességét

318

, majd 1937-ben kérelmezték illetékes hatóságoknál, hogy a nagy vizek levonulása után azonnal kezdjék meg a csatorna kitisztogatását, hogy hasonló áradás, kártétel ne forduljon elő. A község vízellátásával mindig sok baj volt. 1925-ben egy vagon terméskövet rendeltek a közutak mellékének feltöltéséhez.

319 A község nyitott kútjaival örökös baj volt, állandóan szennyezettek voltak, mert a gazdasági cselédek lajttöltéskor felálltak a kút kávájára, s csizmájukról a piszok a kútba hullott. Ezért a község felső közkút ját 350 P hozzájárulással átalakították fedett zuhatag kúttá úgy, hogy az lajttölésre is alkalmas legyen.

320 A járási főszolgabíró már 1936-ban elrendelte a község belterületén lévő zuhatag kút átalakítását úgy, hogy abba a szennyvíz vissza ne folyhasson. 1937. év folyamán némi javítást eszközöltek, de a járási főszolgabíró 1937. nov. 15-én, majd 1938. május 5-én és június 23-án szigorú rendelettel utasította a községi elöljáróságot a kút átalakítására, mert a község területén nincs egyetlen közkút, melynek vize ne volna coli bacilussal fertőzött.

320 1 941-ben a kút általános javítását határozták el.

322 Az enyingi orvosi körbe a szabályrendelet csak Balatonbozsokot osztota be, így az 500 K lakáspénznek a felét viselte a község, a megkívánt fuvarokat pedig természetben adta, s azt közmunkában számolta el.

323 1930-ban 295 P volt a fizetése és 51 P az osztály szerinti lakbére, melyet Enying község részére fizettek be, mert az egy igen értékes tágas épületet engedett át természetbeni lakásul részére.

324 Fuvart még mindig természetben adtak a hivatalos kiszállásokhoz, mert a községnek ez került a legkevesebbe.

325 Dr. Sass János körorvos területe 14 000 kh volt; Balatonbozsoknak 780 lakosa volt ekkor.

326 Az Országos Közegészségügyi Intézet Enying székhellyel egy egészségügyi védőnői állást szervezett. Az intéz-