Fejér Megyei Történeti Évkönyv 14. (Székesfehérvár, 1980)

Községtörténeti tanulmányok - Degré Alajos: Bodmér

Az 1944 november végén Bajánál és Mohácsnál a Dunán átkelt szovjet csapatok fő ereje a németek meglepetésére észak felé fordullt, és az utóvédszerű ellenállást legyűrve december közepére elérték Székesfehérvárt, majd tovább északnak vonulva Budapest teljes bekerítése céljából érintkezést kerestek a Duna bal partjáról Párkánynál átkelt csapatokkal. Boámén, Vértesboglár, Bicske és Zsámbék 1944. december 24-én felszabadult. A németek január 3—4-én megindított ellentámadása először Komárom felől a Duna mellékén indult meg, és Bodmértól északra 15—20 km-re Tatabánya és Nyergesújfalu között súlyos harcok árán január 6-án elérték ugyan Esztergomot, de Bicskénél elakadt. A január 6-án ismét megszilárdult szovjet védelmi vonal Zsámbék—Mány—Bicske—Csabái—Űjbarok—Felsőgalla vonalon, néhány kilométerre Bodmértől északra húzódott. Bodmér az új védelmi vonal közelében, de a Vörös Hadsereg kezén maradt. A későbbi januári német támadás, mely Zámolytól délre január 10—11-én elére Székesfehérvárt, már nem érinttette Boámér közvetlen vidékét. Az 1945. március 6-án megindult véres német támadás a Velencei tótól délre zajlott. Fejér megye északi részén a szovjet védőállás Csákvártól nyugatra 10 km-re húzódott, Boámér ekkor is közvetlenül a szovjet vonal mögött maradt. Nehéz helyzetét csak a mácius 16-án Székesfehérvár és Zámoly között nyugati irányba megindult szovjet támadás szüntette meg, mely március 18-án elérte Mórt, március 22-én pedig Veszprémet is.

150 A falu 3 hónapi szinte frontvonalbeli fekvés és az ezzel járó szenvedés elmúltával indult új életének építésére. önmagához hűen először az oktatásügyben produkált. Alig több mint két héttel a nyomás elmúlta után, Fejér megyében az elsők között, 1945. április 9-én megkezdődött a tanítás.

151 Szinte azonnal megalakult a földigénylő bizottság is, összeírták a földigénylőket és az igénybevehető birtokokat. Háborús bűnösség, nyilas mozgalomban részvétel címén elkobozható birtok nem volt. A pápai ref. főiskola és az egykori Fülöp majd Márkus, most Csenkey Ferenc tulajdonában lévő birtoknak a földreformról szóló rendelet értelmében csak a 100 holdon felüli részét lehetett volna igénybe venni, de minthogy sok volt a — máshol ki nem elégíthető — földigénylő, az egészet igénybevették, mint azt sok más helyen is tették. így is mindössze 344 kh. föld volt felosztható. Ebből az iskola kapott mezőgazdasági gyakorló terület céljára egy magyar holdat (1200 n. öl), a többit kiosztották a cselédek és törpebirtokosok között. A kiosztott föld telekkönyvezését azonban csak 1948 októberére fejezték be.

152 Természetesen a frontközelség miatt az állatállományban beállott nagy hiány szinte lehetetlenné tette nemcsak az újonnan kiosztott, de a régi kisbirtokok megművelését is, de a községi földigénylő bizottság már 1945 júliusa igényelt egyet a Száron megmaradt öt traktorból.

153 A községi képviselőtestület újjáalakult ugyan, de az 1948-ból fennmaradt névsor arra mutat, hogy megint csak a régi kb. fele részben nemes családok tagjaiból alakult (Horváth István bíró, Paksz József, Vígh József, Eörsi Nagy István, Ágoston Lajos, id. Rattesid József, Lengyel István, Ágoston László, Gáspár János). Ez a képviselőtestület 1948-ban még a régi módszer szerint alkotott szabályrendeletet a köz- és magánjellegű hirdetmények hivatalos közzétételéről. Készen kapott gépelt szövegbe írták bele