Fejér Megyei Történeti Évkönyv 14. (Székesfehérvár, 1980)

Községtörténeti tanulmányok - Degré Alajos: Bodmér

néhány helyen a helyi adatokat. Ezt sem valami nagy gondossággal tették, mert beleírták például, hogy „szóbeli kihirdetés a községben nem szokásos", holott más adatból kiderült, hogy istentisztelet után a templom előtt rendszeresen végeztek hirdetést.

15

'

1 Ez a furcsa kettősség, a pedagógiai és a mezőgazdasági úton való gyors előrelépés, politikai vonalon tartózkodás más adatokból is kiderül. Már 1947 novemberében megalakult az úttörőcsapat 80 taggal, parancsnoka Vizi János, a régi tanító,

155 de az 1947-es választáson, melyen 155 szavazatot adtak itt le (29%-kal több, mint az 1932-ben összeírt összes választók száma), a szavazatok 50%-át a független kisgazdapártra, 25%-át a szociáldemokrata pártra, 15,8%-át a kommunista pártra, és összesen 5%-át egyéb pártokra adták. A járás egyik legerősebb kisgazda és szociáldemokrata szavazókörzete volt.

1

"

1 A Kommunista és Szociáldemokrata Párt egyesülését itt 1948. május 14-én mondták ki, több mint két héttel néhány székesfehérvári üzem után, de nem az utolsók között.

10

' A tanácsok megalakulása idején a csekély létszámú és kis határú falu közös tanácsú községgé alakult, de érdekes módon nem Szárral alkotott közös tanácsot, mely közelebb is volt, közös tanács is maradt ott, hanem Vértesboglárral?'* Nyilvánvalóan kellemetlen emlékei maradtak a Száron székelő közjegyzőségről. Azóta is a vértesbogiári közös tanács társközsége.

119 A járás persze 1948 óta nem váli többé, hanem bicskei. A forgalmas utaktól távoli kis lélekszámú község természetesen fogy. 1961-ben itt is megindult ugyan az építkezés, és 1968-ig 9 új ház épült, de az építkezés irama is csökkent. Természetesen az 1944-ig működött igen szerény kisipar is megszűnt, így az iparilag fejlődő országban a bodmériek is az ingázásra, más helységek munkahelyeinek keresésére tértek rá, amit megkönnyít, hogy a községnek már van rendszeres, napi 3 pár autóbuszforgalma, Vértesbogláron és Csákváron át Oroszlányba. Ennek köszönhető, hogy már 1960-ban a keresők 22%-a az iparban, 20%-a pedig a kereskedelemben és egyéb vonalon dolgozott, csupán 58 % a mezőgazdaságban. Ennek következménye, hogy bár ipari ellátottság, egészségügyi gondozás tekintetében a megye legelhanyagoltabb helységei közé tartozik, életszínvonala emelkedik, amit 1970-ben a falu 42 tv-je is mutat.

100 Az ingázók jelentékeny része azonban előbb-utóbb közelebb költözik munkahelyéhez, úgy hogy a község lakosságának további apadásával kell számolnunk. Jegyzetek 1 A jegyzetekben használt rövidítések: Biczó Fibiz. FmL FmL. Al. Bo. FMTÉ HL HL. Főv. Biczó Pál: A bodméri református egyház története. Nagykőrös, 1896. Fejér megyei Levéltár. Főispári bizalmas iratok. Fejér megyei Levéltár Fejér megyei Levéltár. Acta locorum sorozat Bodmér. Fejér megyei Történeti Évkönyv. Székesfehérvár, (mellette megjelölve a kötet száma és a kiadás éve). Hadtörténeti Intézet Levéltára, Budapest Magyar Nemzeti Hadsereg fővezérségének iratai a Hadtörténeti Intézet Levéltárában