Fejér Megyei Történeti Évkönyv 14. (Székesfehérvár, 1980)

Községtörténeti tanulmányok - Degré Alajos: Bodmér

20 kg só, évi 20 P, és napi 1 liter tej volt, ezenkívül sertés és baromfi­tartás. Mindkettő aránylag sok takarmányt termelt (40 ül. 50 hold tenge­rit), Márkus 1931-ben 25 holdon dinnyekertészettel is kísérletezett. 117 1930-ra a birtokmegoszlás a következőképpen alakult: 50 holdon felüli az említett 2 gazdaság, összesen 342 kh. 20—50 hold közötti 3 gazdaság, összesen 42 kh. 10—20 hold közötti 13 gazdaság, összesen 347 kh. 2—10 hold közötti 32 gazdaság, összesen 391 kh. 2 holdon aluli 32 gazdaság, összesen 61 kh. Gazdasági cseléd csak az említett 9 volt. A napszámosok a 2 holdon aluli birtokosokból kerültek ki." s 1869-hez képest tehát a birtokok jelenté­kenyen tovább aprózódtak (1909-ben 1541 parcellából álltak), a gazdasági cselédek száma töredékére csökkent. A gazdaság struktúrája azonban ke­véssé változott. Ipara úgyszólván nem volt a falunak. 1863-ban mindössze 1 molnárról, 1 kovácsról és 1 szabóról tudunk. 1869-ben a vízimalmon kívül egy száraz­malomról is tettek említést," 9 de 1877-re csak 1 kovács maradt. 1881-ben úgy látszik kőmíves, ács, cserepes is volt, aki segéddel (talán inassal) dol­gozott. 1 ' 29 1910-ben 11-en vallották, hogy iparuk van, de az 1932-es felvétel szerint egyáltalában nem volt helybeli ipar. Természetesen kocsmája és egy vegyeskereskedése volt a falunak, de mindkettőben idegenből ide szár­mazott vállalkozó (Frech Mátyás és Schilling Jakab) működött. 121 Ipari szükségleteiket Száron illetve Vértesbogláron elégítették ki. Az Országos Tejszövetkezeti Központnak mint szövetkezetnek felállították ugyan itt egy fiókját, de ebből épp úgy nem lett komoly vállalkozás, mint az 1930-as évek elején abból, hogy 2 kofa összeszedte az itt termelt zöldséget és Bu­dapestre szállította. 122 A falu egyetlen szellemi intézménye a ref. egyház Szántó Gábor 36 esztendei papsága idején fejlődött. 1860-ban a templom kőtornyot kapott, 1864-ben új zsindely tetőt, 3 harangot, majd több kisebb renoválással gon­doskodtak épségben tartásáról. Szánthó halála (1894) után azonban ismét segédlelkészeket választottak meg. Gaál Lajos 4 évi, György Ferenc 5 évi papság után meghalt,GaáZ Antal azonban 5 évi papság után 1909-ben Fel­csutra, nagyobb egyházközségbe távozott, Bazsó Lajos 13 évi papság után 1922-ben meghalt, de hosszabb ideig volt lelkész utóda Pap Gyula is. A közbirtokos „família" által az egyházközség használatára adott ingatlano­kat még 1864-ben az egyházközség javára telekkönyvezték. 123 Az egyházközség megalapítása óta működő ref. felekezeti iskola álla­mosítását már 1870-ben az egyháztanács javasolta, mert az egyházközség nem tudta az 1868. 38. tc-ben foglalt népiskolai törvényben előírtakat tel­jesíteni. Az új iskola 3600 Ft állami költségen felépült, községi iskolaszék alakult, tanítónak azonban meghagyták Darabos Lajost, a volt ref. tanítót, aki egyben évi 100 Ft-ért és a stóladíjért a ref. kántori teendőket is ellátta. Utána két 1—1 éves rövid idejű tanító következett, Csete Bálint és Ürögi Sánáor (1875—76), majd több mint 3 évtizedig a szintén református Cza­nik Gyula, akinek nevéhez fűződik egyebek között az önkéntes tűzoltóság megszervezése is. 12 ' 1 Utódai közül Hiávégi Jánost (1922—28) és Vizi Jánost (1929—47) említjük. 325 Az iskola végig egy tanerős, egy tantermes maradt, a tanulók száma 40—50 körül járt, 1930-ban 35 volt (I. o. 6, II. o. 3, III. o.

Next

/
Thumbnails
Contents