Fejér Megyei Történeti Évkönyv 14. (Székesfehérvár, 1980)

Községtörténeti tanulmányok - Degré Alajos: Bodmér

Az egyház aanyagi ügyeinek intézői, pénzének kezelői a kurátorok voltak, akik 2—3 évenként váltogatták egymást, 3—4 nemesi családból. Csak 1850-ben lett Hetesi Lajos, 1851-ben Bódis István, majd 1864-től 20 éven át Kossá Károly nem nemes létére kurátor. A templom igen szerény felszerelését is egyenként adogatták össze. Ki egy terítővel, ki egy kis kannával, ki egy kendővel járult hozzá a felszereléshez. 1827-ben a szerény kis imaház helyett templomot építettek egyszerű fatoronnyal, 1830-ban pedig új paplak épült. Az építkezésre a vagyonosabb közbirtokosok jelentősebb áldozatot is hoztak. Jablonczay Petes János 300 Ft-tal, hetén 100—100 forinttal, további hatan 50—50 forinttal járultak a költségekhez. Az itteni református egyház filiája volt Szár és Vértesboglár, 1830-tól több évtizeden át Felcsut is. V. Az 1848-as forradalom annyiban jelentett változást Bodmérre, hogy megszűnt a nemesi privilegizált állapotából származó vonzereje. A nem nemes közbirtokosok teljesjogú polgárokká lettek ugyan, de közbirtokos voltukból származó jogaik addig sem voltak korlátozva. A hazátlan zsellérek pedig ugyanolyan nyomorult szegények maradtak, mint voltak. A háborúban honvédként részt vett Boné Gábor, Boné József, Farkas József, Hetesi Lajos és Koncz Ááám,

m tehát a falu lélekszámához képest szép számmal. Az 1843-as nemesi összeírás úgy mutatja, hogy többségük nem nemes volt. Voltak ugyan a faluból önkéntes nemzetőrök is, de ezek a schwechati csata után, 1848 novemberében hazamentek.

101 A megyei állandó bizottmányba négyen kerültek be a faluból: Hollósy Ferenc, ifj. Lengyel István, Wenelli Dániel és Szőllősy Benő?

1 Kettőjük régi bodméri nemesi családból, Hollósi 1843-ban már elismert nemesi családból származott, Wenelli neve eddig nem volt ismert. Érdekes módon az 1860 decemberében újból megalakított megyei bizottmányba már heten kerültek be a faluból. Köztük természetesen az 1848-as múltú református pap, de egyedül Szőllősy Benő azonos az 1848-as taggal. Lehet, a többiek elhaltak vagy elöregedtek. Helyükre Hollósy László, Török József, Szőllősy Balázs, Hetesi Lajos, Fülöp Sándor került.

I0:J Hetesi látszik nem nemesnek. A helység a Bach korban szervezkedett önálló községgé. Nagy viták voltak a községben, hogy 1860-ban a bicskei vagy a csákvári járáshoz kerüljön. A Bach korban Bicskéhez tartozott, 1848 előtt a sármelléki járáshoz. A viták a községi szegénypénztár megvizsgálása során robbantak ki. Végül is a bicskei járáshoz került.

10

'

1 Minthogy a nemesi privilégiumait elvesztette, földjei gyenge minőségűek, megközelítése nehéz, határa szűk, helyben csak földművelési munkaalkalom van, a helység éppen községgé szervezése óta folyamatosan, ha nem is gyors ütemben, fogy. 1857-ben lélekszáma 390 fő, 1869-ben lélekszáma 385 fő, ebből 250 református, 121 katolikus 1880-ban lélekszáma 331 fő ebből 244 református, 1890-ben lélekszáma 322 fő, ebből református 226 1900-ban lélekszáma 309 fő, ebből református 224