Fejér Megyei Történeti Évkönyv 14. (Székesfehérvár, 1980)

Községtörténeti tanulmányok - Degré Alajos: Bodmér

György, Horváth Mihály és Kenessey Erzsébet. Mégsem tették vitássá (Zámbó—Szentmihályi kivételével), hogy a szerződés az egész közbirtokosságot kötelezi, noha Kenessey birtokostárs volt ugyan, de nem Bodméren lakott, Miklós Ádám pedig csak akkortájt vált a közbirtokosság tagjává. Csak 1818-ban, a püspöki látogatás után választottak az egyházi ügyek intézésére 7 tagú presbitériumot.

80 Nyilván ez a testület intézte a közbirtokosság egyéb ügyeit is. Vezetője 1818-ban már a „hadnagy" címet viselte, a legtöbb nemes falu szokásának megfelelően.

81 A közbirtokosság jegyzői teendőit a XIX. század elején a tanító látta el évi 5 Ftért.

82 Igaz ugyan, hogy 1811-ben 14 nemes és 25 nemességét fel nem tüntető közbirtokos nemes Török Jánosnak és Örsi Nagy Antalnak, ugyanekkor 8 nemes és egy nem nemes Miklós Ádámnak adott általános meghatalmazást,

83 de ez alkalmasint nem a közbirtokosság ügyvitelére, hanem az azon belüli viszály kapcsán történhetett.

8

'

1 Ilyen viszály gyakran fordult elő. Örsi Nagy Sándor a megyéhez fordult panaszával, mert felfogadta Török András szolgáját, de Török a törvényes időben nem bocsátotta el a szolgát.

80 Ifj. Mészáros József és János megverte nemes Farkas Istvánt, aki szintén a megyénél keresett elégtételt.

80 Mészáros Farkasék káposztáskertjének egyik sarkán 4 karót egy lábnyival beljebb vert, amit szintén a megyénél panaszolt Farkas. A megye szolgabírót küldött ki vizsgálatra, mire Mészáros visszatette a karókat eredeti helyükre.

87 Nem is volt valami nagy becsülete a megyén a bodméri nemeseknek. Pest megye 1803-ban lólopás gyanújával letartóztatta Nagy Pált, aki bodméri nemesnek vallotta magát. Pest megye ennek az állításnak igazolása végett kereste meg Fejér megyét, mely anélkül, hogy Boáméren tájékozódott volna, azt felelte, hogy igaz ugyan,Nagy Pál bodméri nemes, de már többször volt büntetve, és nincs ellenvetése újbóli megbüntetése ellen.

88 1809-ben a győri csatát követően az inzurgens csapatok egy részét Fejér megyébe vezényelték, nyilván újjászervezés céljából. Októben 27én Bodmérre és Vértesboglárra került a 12. borsodi zászlóalj 4 százada, mely azonban már okt. 30-án Gántra, majd Ácsára menetelt. Helyére november 1-én Bodmérre került a szatmári 11. ezred

89 Ez a községnek nyilván terhet jelentett, de mert rövid ideig tartott, nagyobb megrázkódtatást nem okozott. A falu dűlőnevei közül a „Menjech alja" már 1767-ben ismert volt.

90 Nyilván ez oszlott később „Menécs völgyajja", „Menécs ajjai rétek" és Menyécsi dűlő részekre.

91 Az 1767-ben Keresztes Berki-nek nevezett területet később Pusztatemplomi dűlőnek nevezték. Az 1767. évi Csipkés Kút és „négy leány dombja" neveknek nincs későbbi nyoma. 1789 decemberében a még mindig „pusztá"-nak nevezett helység 23 közbirtokosa elhatározta református egyházközség szervezését, imaház, paplak és iskola építését, prédikátor és iskolamester alkalmazását, noha 77. József türelmi rendelete erre nem adott alapot. A Helytartótanács engedélye mégis még 1790 tavaszán megérkezett, a protestáns egyházközségszervezést szabályozó új törvény megalkotása előtt. Az építkezés megtörtént. Lelkészül Pósfai János volt gyurgyói lelkészt nyerték meg, aki e hivataláról már lemondott és betegen Velencén tartózkodott. Tanító a fia, Pósfai János, kurátor nemes Miklós Ádám lett. A gyülekezet azon-