Fejér Megyei Történeti Évkönyv 14. (Székesfehérvár, 1980)

Községtörténeti tanulmányok - Kállay István: Bodajk

A földreform során Grünfeld Sándor 2366 kat. holdas birtokát megváltással vették igénybe. A kesselői kőbánya a község tulajdonába ment át. 1946-ban az újgazdákból megalakult a földművesszövetkezet, melynek két év múlva már 70 tagja, 1 üzemképes traktora, 1—1 javításra váró cséplőgépe, szelektora, darálója és traktora volt. A szövetkezet nyíltárusítási üzletet tartott fenn; a terménybegyűjtést a 30 vagonos jó magtár biztosította."

1

' Az iskolák helyreállítása 1945. májusában megindult. A katolikus iskola négy tantermét 20 000, a református iskola egy tantermét 5 000 Pengő újjáépítési kölcsönből hozták rendbe. Az 1945/46. tanévben a református iskolát 280—300, a katolikust 280 tanuló látogatta. A községben MADISZ, majd EPOSZ szervezet volt."

ls A felszabadulás után tovább működött a Stefánia Szövetség Anyaés Csecsemővédő Intézete. Hozzá tartozott: Bakonykuti, Guttamási, Fehérvárcsurgó, Isztimér, Magyaralmás és Sőréd. 1946-ban a község a Szent György kórház újjáépítésére 5 kat. hold termést ajánlott fel. Űjból napirendre került a vágóhely kérdése. A községi képviselőtestület 5000 Ft-ot szavazott meg erre a célra. 1948-ban a bodajki szülésznői állást úgy alakították át, hogy működési körét Sőrédre is kiterjesztették. így a költséget a két község közösen viselte.

1

'

1

" 1947-ben Bodajk kisközségnek 2374 lakosa volt. A helységben körjegyzőség, távírda és távbeszélő volt. A közutak nem voltak jó állapotban, Gántra pl. csak a bánya kisvasút jávai lehetett eljutni. A hároméves tervben került sor a Boáajk—Csókakői 2,6 km bekötőút építésére. 1947 októberében a Fejér megyei Villamossági Rt. Oroszlányból kiindulva újból bekapcsolta a mohai erőtelepről ellátott Iszkaszentgyörgyöt, valamint Boáajk községet is. 1948-ban 86 rádióelőfizető volt a helységben.

1711 1948-tól napjainkig 1949-ben Bodajk község belterületét északnyugaton a részben már beépült Rigó dűlő, északkkeleten a kenderföldek és a temető földek, délkeleten a szérűskert és a szőlő, délnyugaton a „Körtefa" és a Kaposi dűlő határolta. Bodajk az 1952. évi helységnévtár szerint önálló tanácsú község a móri járásban, külterülete Tárnokpuszta. Vasút- és autóbuszközlekedéssel. 1956-ban Boáajkhegy, Kajmáti malom, Öregtárnok, Pincevölgy, Tárnok és Varjuvár tartozott hozzá. 1962-ben a község területe 5038 kat. hold, a fentieken kívül Egrestanya és Vicepokol tartozott hozzá. 1973-ban a terület 2899, ebből belterület 227 hektár. Külterületi lakott helyek: Egrestanya, Kajmáti, Nááastó, Öregtárnok, Pincevölgy, Tanya, Vasúti őrház, Vásártér és Vicepokol. A népesség számának alakulása:

1

'

1 Év Népesség 1949 2570 1960 4074 1967 4068 1973 4182 A lakosság növekedése nagyarányú, 1949—1960 között csaknem 60%. Az 1 négyzetkilométerre jutó népsűrűség 150. A községben 1962-ben 693,