Fejér Megyei Történeti Évkönyv 14. (Székesfehérvár, 1980)
Községtörténeti tanulmányok - Kállay István: Bodajk
1973-ban 812 ház és 1139 lakás volt. A lakosság 55%-a ipari, 22%-a mezőgazdasági és 23%-a egyéb alkalmazott. A lakosok a közeli ipari üzemekbe járnak dolgozni. A szén- és bauxitbányák nemcsak Bodájk, hanem a környék férfilakosságát is foglalkoztatni tudják. Bodajkon van az ország termelésének csaknem 40" 0-át adó iszkaszentgyörgy—gánti bauxitbánya vasúti rakodója, a balinkai szénbánya lakótelepe, betonelemgyár, erdőgazdaság. 1966-ban kezdték építeni a Budapesti Gyapjúmosó- és Szövőgyár helyi üzemét a női munkaerő foglalkoztatására. Mindez azt eredményezte, hogy Bodajk erősen megközelíti a járási székhely-települések fejlettségét. Kistáj¢rum, amely képes ellátni a saját és a környező falvak lakosságát. 1 ' 2 u A község kommunális és kereskedelmi ellátottsága a megyében a legjobbak közé tartozik. A népesség iskolai végzettsége az átlagnál magasabb. 1960-ban 106 televízóelőfizető volt. 1969-ben 114 óvodai férőhely, 11 általános iskolai tanterem, 610 tanuló, 28 tanerő, 3829 kötet könyv (220 olvasóval), 971 rádió- és 711 televízióelőfizető volt. 1976-ban 4414 kötet könyv (204 beírt olvasóval), 948 rádió- és 973 televízióelőfizető. 1 '' 1956-ban a vetésterület a következő: kenyérgabona 586, árpa 135, zab 8, kukorica 394, burgonya 154, cukorrépa 24, takarmányrépa 49, napraforgó 64 és lucerna 70 kat. hold. 1961-ben a Petőfi Téesz 241 taggal 1802 kat. holdon gazdálkodott, ebből 1213 volt a szántó. Állatállományuk 1961-ben: 91 szarvasmarha, 629 sertés, 51 ló és 806 juh. Bodajk állatállománya 1962ben: 329 szarvasmarha (163 tehén), 1100 sertés, 78 ló és 958 juh. A Petőfi Téesz 1964. évi termésátlaga: búza 7,1, árpa 4,0, kukorica 13,1, burgonya 30,9, cukorrépa 67,2, lucerna 11,6, silókukorica 77,7 és csalamádé 94,8 q kat. holdanként. 1 ' 4 Jegyzetek 1 Farkas Gábor: Mór története, 1977. 26—28. 2 Pera Ferenc: A Kisgyón—Balinkai Bányaüzem hatása környezetére, FMTÉ 7. 1973. 313. 3 Genthon István: Magyarország művészeti emlékei I. Dunántúl, Budapest 1959. 41. 4 OL Dl 27.; Érszegi Géza: Fejér megyére vonatkozó oklevelek a székesfehérvári keresztes konvent magán levéltárában 1193—1542. FMTÉ 5. 1971. 185. Lásd még: Kiss Lajos kézirata, FML. 5 Anonymus: Gesta Hungarorum, Budapest 1977. 50. fej. és 140. 6 Anjoukori okmánytár III. Budapest 1883. 503—504. Csánki Dezső: Magyarország történeti földrajza a Hunyadiak korában, III. Budapest 1897. 553. 7 Nagy Lajos: Adatok Fején megye történeti-földrajzi névanyagához. FMTÉ 6. 1972. 238. 8 Uo. 238—239.; Pesty Frigyes gyűjtése. 9 Hazai okmánytár V. Győr 1873. 4.; Csánki III. 320. 10 Hazai okmánytár VI. 25., Csánki III. 320. 11 Dl 101893. 1275. okt. 13.; Hazai okmánytár VIII. 174. 12 Dl 106554.; Érszegi 231. 13 Dl 106568.; Érszegi 232. 14 Genthon 40. 15 Dl 17826. ;Csánki III. 320.; Károly III. 226.; Dl 106637.; Érszegi 239. 16 Dl 106638. 1476. júl. 9.; Érszegi 240. 17 Dl 106663. 1477. márc. 6.; Érszegi 241. 18 Dl 106644. 1478. dec. 10.; Érszegi 242. 19 Dl 106663. 1486. nov. 29.; Érszegi 245. 20 Dl 106666. 1490. jún. 23.; Érszegi 246.; Károly János tévesen 1460-at ír (III. 226, 526—527.)
