Fejér Megyei Történeti Évkönyv 14. (Székesfehérvár, 1980)

Községtörténeti tanulmányok - Kállay István: Bodajk

cember 24-én este, 25-én, január 11. és 15-én súlyos légitámadás érte a községet. A megye, az északnyugati rész kivételével, felszabadult. 1945. január-februárban a németek időleges sikert értek el; Mór a nyilas vármegye része — főszolgabírói székhely — lett. Boádjk is ehhez tartozott. Január 10—23. között a magyar II. páncélos hadosztály állomásozott a községben. Visszaérkezett a nyilas bányavezetőség is és egész március 15-ig itt tartózkodtak, hogy megszervezzék a korábban visszamaradt gépek leszerelését és elszállítását. A magyar hadvezetés törzskara február 27-én elhatározta Bodajk kiürítését. A lakosság azonban nem volt hajlandó elmenni, csupán a szőlőhegyre ment. Március 18-án éjjel 2 órakor 11 vagon indult útnak a bodajki állomásról az iszkaszentgyörgyi bánya gépeivel."'

3 1945. március 16-án a 9. szovjet gárda-hadsereg jabbszárnyán harcoló 38. hadtest Csókakő irányába támadott; elfoglalta Sőrédet és harcot kezdett Bodajkért. Az 5. SS páncélos hadosztály különösen erős ellenállást tanúsított, a szovjet csapatok egész nap csak néhány kilométert nyomultak előre. A következő nap (március 17-én) a szovjet csapatok nem értek el ugyan döntő eredményt, de áttörési szakaszukat 30 kilométerre, mélységét 3—10 kilométerre növelték. Március 17-én Tolbuhin marsall parancsot adott, hogy a 9. gárda-hadsereg első lépcsőben lévő lövészhadosztályai még az éjjel széles arcvonalon keljenek át a Sárvizén, foglaljanak hídfőállást a nyugati partján. Szabadítsák fel Boáajkot és Fehérvárcsurgót, aBoáajktól nyugatra lévő útcsomópontot és Mohát. Március 19-én a 9. gárda-hadsereg csapatai átkeltek a Sárvizén és kemény harcok árán elfoglalták Boáajkot. A harcokban résztvettek a 38. gárda lövészhadtest hadosztályai is. Boáajk ezzel felszabadult.

m A felszabadító harcok során megrongálódott a kegytemplom, a zarándokfolyosó, a községi orvosi lakás és rendelő. A kisgazdaságok igaereje megfogyatkozott, a békebelinek 60%-a maradt csak meg. Az uradalom igaereje 20%-ra csökkent. Teljesen lakhatatlanná vált 22, javításra szorult 34, lakható volt 256 lakóház. A községben 24 ökör, 52 ló, 76 tehén, 39 sertés, 167 tyúk és 1 traktor maradt. A lakosság tényleges száma 2206 fő. 300 kat. hold őszi gabonával ,200 tavaszival, 200 burgonyával volt bevetve. A bevetetlen terület 1352 kat. hold. 1945. április 30-án már megindult az elhurcolt gépek és berendezések felkutatása. A község ellátására havonta 700 kg sóra, 1200 kg cukorra, 80 q kenyérgabonára, 6 q zsírra, 3 q lencsére, 3 q borsóra volt szükség. A községben olajütő volt (ezt korábban a németek vették igénybe), napi 80 liter teljesítőképességgel. A két vízimalom napi teljesítőképessége 10 q."''

1 1945 április elején megalakult a nemzeti bizottság és megszervezték a rendőrséget. A Magyar Kommunista Párt — 38 taggal — májusban alakult meg, titkára Buday Károly. Októberre a taglétszám 120-ra nőtt. 1945 tavaszán létrejött a többi demokratikus párt, a Független Kisgazda Párt és a Polgári Demokrata Párt helyi szervezete. 1945. július 5-én a községi képviselőtestületbe a Kisgazda Párt 8 rendes és 2 póttagot, a Polgári Demokrata Párt 7 rendes és 2 póttagot, a Magyar Kommunista Párt 5 rendes tagot küldött. A Szociáldemokrata Párt helyi szervezete 1946-ban jött létre. A Kommunista Párt javaslatára 1946. augusztus 14-én alakult a Forintvédő Bizottság. A két munkáspárt 1948. május 16-án egyesült Boáajkon.

m