Fejér Megyei Történeti Évkönyv 14. (Székesfehérvár, 1980)

Községtörténeti tanulmányok - Kállay István: Bodajk

1919—1944 Bodajk e korszakban a móri járásban fekvő kisközség. 1926-ban hozzátartozott Kajmát, Tárnokpuszta és Varjuvár. 1933-ban Kajmád, Öregtárnokpuszta, Tárnok, Tőröspuszta és Varjuvár. A község teriTete 5193 k. hold. 1922-ben posta és vasútállomás, távirda, távbeszélő, 1926-tól csendőrörs volt a községben. A házak száma 1926-ban 330, 1937-ben 368. 1930tól autóbusz járt Mór és Zirc felé. A népesség száma a következő:

1

" Év Népesség ÉV Népessé) 1922 1911 1937 2139 1926 1907 1941 2139 1930 2044 1942 2374 1931/32 2140 1943 2374 1933 2139 1944 2374 1936 2149 A község élén a képviselőtestület állt, a közigazgatást — Boáajk ekkor körjegyzőség — a körjegyző vezette. 1921-ben megszüntették az írnoki állást és helyette adóügyi jegyzői állást szerveztek, évi 2000 korona fizetéssel és 500 korona lakbérrel. Az összeg 4 5 részét Boáajk, 15 részét a körjegyzőséghez tartozó Sőréd viselte. 1929-ben Balinka község bejelentette, hogy kiválik az isztiméri közjegyzőségből és a bodajkihoz csatlakozik. A kérést természetesnek tartották, mivel a balinkai lakosság Bodajkra járt postára, vasútra, orvoshoz, gyógyszertárba. A terv azonban a megyei hatóságnál elbukott, mert a legvagyonosabb balinkai virilista — az Ágoston Rend klosterneuburgi kolostora, illetve ennek megbízottja, ellenezte. 1937-ben a körjegyző Vukits Pál, a községi bíró Füredi Imre, a községi mezőgazdasági bizottság elnöke Stahl András volt. A községházán a félfogadás 8—12-ig tartott, vasár- és ünnepnap 9—11-ig ügyelet volt.

1

''

1

' Ezekben az években újból felmerült Boáajk villanyvilágítása. Beszéltünk a korábbi próbálkozásokról és javaslatokról, melyeket 1920-ban Rada Henrik fürdőbérlő követett. Rada a tó túlfolyó vizét akarta (egy kis villanytelep létesítésével) áramfejlesztésre felhasználni, melyből 50—100 lámpát a község házainak ajánlott fel. Egy lámpa bevezetése 500, havi fogyasztása 40 koronába került volna. 1926-ban egy elektrotechnikus akarta Bodajkra a villanyt bevezetni, de a tárgyalások nem vezettek eredményre. A következő évben Székesfehérvár város tett ajánlatot a bevezetésre. Egy öttagú bizottság vizsgálta meg az ügyet, de ez a terv is kútba esett. Végül 1937-ben a Megyei Áramszolgáltató Vállalattal egyeztek meg oly módon, hogy a vezeték elhelyezéséhez a község ingyen adta a területet. A képviselőtestület ugyanebben az évben a járdaépítést és a karbantartást a ház- és telektulajdonosokra hárította. Á járda szélét a tulajdonosoknak terméskőből kellett kirakni, a kerítés és a szegély közti részt murvával menetelesen töltötték ki. A vízlevezető árok átereszeit a község csináltatta meg.

1

''

7 1922-ben 243, 1926-ban 639, 1927-ben 744, 1943-ban 912 választójoggal rendelkező volt Boáajkon. Az 1939. évi választáson a kormánypárti (Magyar Élet Pártja) jelölttel szemben a nyilas jelöltet választották képviselőnek.

140