Fejér Megyei Történeti Évkönyv 14. (Székesfehérvár, 1980)

Községtörténeti tanulmányok - Kállay István: Bodajk

1918—1919 A század elején Bodajkon is megindult a földmunkások szervezkedése: 1906-ban megalakult a Magyarországi Földmunkások Országos Szövetsége helyi csoportja. Elnöke: Arany István, pénztárnoka Nagy József jegyzője Setét volt.

141 Az 1918. december 11-i községi közgyűlésen megalakult a 8 tagú földigénylő bizottság, a földosztás előkészítésére. A guttamásiak, akik mindössze 198 hold szántórölddel rendelkeztek, a Földművelésügyi Minisztériumnál tettek panaszt Marsovszky Kamilla bodajki lakos ellen, aki 250 hold birtokát egy 67 holdas gazdának adta haszonbérbe. Felkeresték Marsovszky megbízottját, a bodajki jegyzőt, és kijelentették előtte, hogy ha a birtokot záros határidőn belül nem kapják meg haszonbérbe, „azt elfoglalják és oda többé senkit be nem engednek." Az 1919. március 10-i képviselőtestületi gyűlésre a viriliseket nem hívták meg, mert ez ellen a földosztó bizottság tiltakozott. Az ülésen megalakult a 10 tagú községi birtokrendező választmány. A munkástanács tagjait a március 30-i népgyűlésen választották meg. Tagjai: Stáhl András, Szűcs István, Almádi István, Rezmann István, Várkonyi János, Kovács Ferenc, Belegrai István, Fa István, N. Horváth Sándor, Medve János, Horváth Mihály, Mohi János, Magda József és Sulák Ferenc. A munkástanács titkos szavazással egy háromtagú direktóriumot választott: Szűcs Istvánt, Stáhl Andrást és Mohi Jánost. Stáhl azonban családi okokra való hivatkozással nem fogadta el, így újabb szavazással Horváth Mihályt választották meg?

1 A megyében néhány helyen előfordult, hogy a megválasztott tanács nem tudta betölteni hivatását, ezért sor került feloszlatásukra, illetve új választására. Ez történt a bodajki tanáccsal is. 1919. április 10-én a falutanács vette át a község vezetését. Ügyvezető Belegrai István, pénztárnok Magáa József, közgyám Gábor János, a járási tanácsba küldték Nagy Józsefet. Andocsy Ferenc jegyző előterjesztésére — a termelés biztosítására — 3 földműves tagot választottak, akik az állami földbiztossal együtt irányították a termelést. Ezek: Szűcs István, Enyingi Sándor és Fa István. Nagy József a Fejér megyei Intéző Bizottságnak is tagja volt, részt vett a Bizottság utolsó (1919. augusztus 3-i) ülésén.

1

" 1919 szeptember elején román csapatok jelentek meg Bodajkon. A nagyközségben 1 század lovasságot (150 fő) szállásoltak el. Szeptember 18-án 2 román gyalogezred állomásozott itt. Az 1919. november 8-i közgyűlés a direktórium pénzgazdálkodásával foglalkozott. Megállapította, hogy a Mohi János elnök által kiutalt 25—40 koronás napidíjakat jogtalanul vették fel; ezért elrendelték ezek visszafizetését. Minthogy Mohi teljesen vagyontalan volt, rajta az összeget behajtani nem lehetett. Felszólították mindazokat, akik ilyen pénzeket vettek fel, hogy fizessék viszsza. „Eredménytelenség esetén, vagy amennyiben nyilvánvaló visszaélésről vagy jogtalanságról van szó, ellenük bírói eljárást folyamatba tétetni" rendelte a közgyűlés. Felmerült az őszi közgyűlésen az óvoda kérdése is. Az állami tanfelügyelőség a megszállt területekről menekült óvónőket akarta ugyanis elhelyezni. A terv szerint az óvónőket a tanfelügyelőség fizetné, a községet csak egy gondozónő fizetése és a helyiség felszerelése és üzemeltetése terhelte volna. A képviselőtestület mindebből csak a dologi kiadásokat vállalta, így az óvodából semmi sem lett.

144