Fejér Megyei Történeti Évkönyv 14. (Székesfehérvár, 1980)

Községtörténeti tanulmányok - Kállay István: Bodajk

A mezőváros 46 icce vajat, 77 kapant, 107 csirkét, 552 tojást, 1 borjút adott az uraságnak, valamint 1924 nap igás, 1798 nap kézi robotot és 9 nap hosszúfuvart teljesített. Az 1791. évi összeírás alapján megállapíthatók az egykorú utcanevek. Ilyenek az Öreg utca nyugat felé (itt volt a református iskola és templom), az Új utca (benne a Pék-malom, a juhászház, a Császár-malom és a Komálom); Malmok a Gaja mellett (Piringer- vagy Varjuvári- és a mezővárosi malom); Öregutca (fürdőház, fürdőorvos háza, uradalmi rezidencia, hajdú-ház); Füráő alatti szeglet (malom, kolostor, templom, katolikus iskola, kvártélyház), Keresztutca (vendégfogadó); Burgunáia; Kálvária alja; Tobány utca (kelet felé); Kálvária út, keleti sor a plébános kertjétől (sor a Kó7?;ária-völgyben, ösvény, templom, utca). A következő összeírás 1807-ből való."

11 E szerint a mezővárosban 42 3/8 jobbágytelek a kilenceddel együtt 1695 Ft cenzust fizetett. A 138 házas zsellér cenzusa 1055, a 35 hazátlan zselléré 140 Ft. A jobbágyoknak volt 40 hold kukoricaföldjük. A káposztásföld és a kaszáló az uraságé volt. A szőlőhegyen kilencedből 113 akó bor jött be. A dézsmát a püspöktől bérelte az uradalom, eből 880 Ft bevétele volt. A regálék bevételei: mészárszék, vendégfogadó, bolt, vásár, pálinkaégetés, malmok (Tómalom, Komálom, Tarnóczki-malom, községi malom, Császármalom), bormérés. A bodajki vendégfogadóban — beleértve a községtől bérelt mérést is — az uradalmi bérlő 66 akó pálinkát, 26 akó óbort és 1023 akó újbort mért ki, 1761 Ft értékben. Bevétele volt még az uradalomnak a fürdőházból, a legeltetésből (fűbér), állatok — különösen birkák — eladásából, terményeladásból, erdőkből. A bodajki jobbágyoknak — a mezővároson kívül — a csókái, a móri és az almási szőlőhegyen volt szőlőjük. Az uradalomhoz tartozott Sárkány, Kajmáti, Sőréd, Tárnok, Tőrös egy része. Sárkány helységben 16 1/8 jobbágytelek, 43 házas, 4 hazátlan zsellér volt. Itt uradalmi major, fogadó és mészárszék működött. A tőrösi részen 51 hold szántója és 13 hold kaszálója volt az uraságnak. Söréáen 59 hold szántója, fogadója, mészárszéke és nádasa. 1827-ben az uradalom bevétele 8103 Ft volt. Ezen belül a legnagyobb összegeket a különböző bérletek hozták. így a Tómalom, a Komálom, a Tarnóczki-malom, a Császármalom, a Varjuvári-malom, a tárnoki malom, a tárnoki csárda, a sárkányi pálinkafőzőház, a bodajki bolt és mészárszék bérlete. Boáajk 605, Sárkány 534, Söréá 680 és Tárnok 83 Ft-ot fizetett az uraságnak ebben az évben. A sárkányiak a kibérelt födekért 62 Ft-ot adtak. A kasznár kéthetenként összehívta az uradalmi tiszteket, a soronlévő feladatok megbeszélésére (tisztiszék).

11

' Az 1828. évi összeírásból megállapíthatóan a lakosság szegényebb rétege kizárólag kaszáló, arató és cséplő munkával kereste kenyerét. Bodajkon ekkor 142 házas és 55 hazátlan, összesen 197 zsellér élt. A házas zselléreknél egy főre 0,456 hold jutott; 48 zsellér családnak volt szőlője. Iparral 32 házas és 14 hazátlan, összesen 46, kiskereskedelemmel 2 zsellér foglalkozott. Az összeírás 702 hold szántót és 351 hold rétet említ.

08 Ebben az időben indult meg az urasági és az úrbéres legelők elkülönítése, elválasztása. Az uraság 12 hold legelőilletményt tervezett adni jobbágytelkenként. Ez a megye többi helyiségeihez viszonyítva közepesnek nevezhető, mert pl. Sukorón 21, Velencén, Móron 13, Érden, Cecén csak 2 holdat kaptak a jobbágyok. A bodajkiak az eljárás során előadták,