Fejér Megyei Történeti Évkönyv 14. (Székesfehérvár, 1980)
Községtörténeti tanulmányok - Kállay István: Bodajk
a rétek vagy a belső telkek hiánya miatt, azok pótlására kaptak a jobbágyok. A bodajkiak Szent Mihálytól Szent György napig árulhatták a borukat. Az urbárium szerint az uraság 2540 nap marha- és 5121 nap kézirobottal rendelkezett. 60 1779-ben a bodajkiak 1854 Ft cenzust, 83 kappant, 108 csirkét, 566 tojást adtak, illetve 1835 nap igás, 2405 kézi robotot és 10 nap hosszúfuvart teljesítettek az uraságnak.' 51 Az 1786. évi összeírás a falut első osztályúnak minősítette. 71 telkes jobbágyot, 27 zsellért, 1 lakost, 42 % telket, 1339 hold szántót, 189 hold rétet írtak össze. A mezőváros saját birtokában volt 3 hold rét. 02 1790-ben a bodajkiak a vármegyénél tettek panaszt, amiért az uraság marháik legeltetését a tőrösi, a cseresnyési, a kajmáti és a tárnoki legelőkön akadályozta. A panasz hatására a földesúr megengedte a bodajki és tőrösi legelőkön a legeltetést, a tárnoki legeltetési jogot azonban tagadta. Az uradalom nem fogadta el teljes napnak, ha a jobbágy csak 9—10 órakor jelent meg roboton és délután 3—4 órakor hazament. 03 Az uradalom 1791. évi bérbeadása a bodajkiakra kedvezőtlen volt. A bérleti szerződés szerint Klobusiczkyné fenntartotta magának a kisebb adományokat, a hosszúfuvart, a vadászathoz járó segítséget, a háramlást és a birkatartást. Megengedte viszont a bérlőknek, hogy az Eresztvényi és Rigósi dűlőben 100 holdat kiirtsanak, a jobbágyok földjét felmérhessék és a többletet a szerződés tartama alatt szabadon használhassák. A bérlők az irtásföldeket is visszaválthatták a jobbágyoktól, ha szükséges, úriszék tartásával is. Az uradalmat illette a dézsmabérlet, a makkoltatás, a vásári jövedelem, a vendégfogadó, a malmok és a fürdőház bevétele. 0 ' 1 Az uradalom bérbeadásakor felvett leltár'" pontos képet ad Bodajk viszonyairól. E szerint az uradalomnak 1790-ben a bérleti díjakból, a malomból, az úrbéri cenzusból, a vásárokból, a meleg fürdőházból, a terményekből (zab, kukorica), a bortizedből, a szénából, a szalmából, a kenderből, az ürühúsból és a faeladásból 7325 Ft bevétele volt. Az összeg egy részét kiadták kamatra, kőműves és egyéb számlákra, gazdasági szükségletekre, útiköltségre, úriszék tartására, püspöki tizedbérletre és konvenciósok fizetésére. A maradék 4089 Ft-ot az uraság kapta. Ennyi volt tehát a bodajki uradalom tiszta haszna 1790-ben. Az uradalmat a számtartó vezette, konvenciósok voltak a hajdú, a két kerülő, a mezőőr, a juhász és a melegfürdő orvosa. 10 bérlő volt az uradalomban: a vendégfogadós, a mészáros, a boltos és a molnárok. Az uradalomhoz 16 épület tartozott: a rezidencia, a fürdőházak, a fürdőorvos szállása, a hajdú háza, a bolt, a vendégfogadó a pálinkafőzőházzal, a tiszttartó háza a régi pálinkafőzőházzal, a reformátusok háza, téglaégetőház kemencével, a régi csordás-ház, a juhász-ház csűrrel, a malmok és a mészárszék. Két erdője volt az uradalomnak: a bodajki és a kajmáti. A bodajki tölgy, a kajmáti tölgy, gyertyán és bükk erdő volt. Évi bevétele 444, illetve 197 Ft. Uradalmi hivatalok: számtartóság, kasznárság, pincészet, udvarbíróság, építészeti hivatal és erdészet. Az uradalom földje öt táblára volt felosztva: a felsősárréti, az alsósárréti tábla, a cenzusos földje (Tőrös), a tiszttartói föld és az uradalmi fogadóhoz tartozó tábla. A felsősárréti táblát nedvessége miatt vetésre alig használták. Az alsósárréti tábla részben lejtős volt: a völgy közepén szénát termesztettek. A cenzusos földet évi 245 Ft-ért a bodajkiak bírták. Az uradalomnak majorsági bora nem volt, a tizedborból 150 urnát vettek be. Az uradalomban sörfőzőház nem volt, pálinkafőzést a fogadó udvarán végeztek.
