Fejér Megyei Történeti Évkönyv 14. (Székesfehérvár, 1980)

Községtörténeti tanulmányok - Kállay István: Bodajk

Móricz, Nagy, Németh, Omády, Piriké, Rendeky, Sigmond, Schramek, Szabó, Szüts, Takáts, Tamás, Tóth, Varga, Varjas, Vatalay és Zámbó. Zsellérek: Bárány, Baráth, Béd, Csendes, Erőss, Gáspár, Hegyi, Ivanics, Jóka, Kartay, Kelemen, Kiss, Kösz, Kováts, Laáa, Lázár, Lokó, Molnár, Mészáros, Németh, Nyár, Petrik, Sarlay, Solnay, Szebény, Szüts, Varga, Vörös és Zrancsicsf

1 1774—75-ben Bodajkon 152 (3. osztályú) ház, 74 jobbágy, 73 zsellér és 116 szolga volt. Tíz évvel később a II. József-kori népességösszeírás 215 házat, 288 családot, 5 papot, 713 nőt, 12 nemest, 79 jobbágyot, 230 zsellért, összesen 1446 lakost talált. Ekkorra a lakosság egy része kicserélődött. Az uradalom 1791. évi összeírásában sok új névvel találkozunk: Andreas, Anritter, Árvay, Asprián, nemes Balogh, Bárány, Baráth, Baumgartner, Bédy, Bernhará, Bognár, Borsos, Búzás, Császár, Csoráás, Czika, Dankó, Dara, Üenes, Divinyi, Duáás, Durmits, Durrogó, Erőss, Faragó, Fehér, Fejes, Felhoffer, Felner, Flaschler, Fleáerer, Fogarassy, Fürst, Gábor, Gaiger, Gányi, Gartay, Gáspár, Getz, Glaubrecht, Globiczer, Göáörházy, Gulyás, Győry, Gyuráth, Hajtmájer, Hegedűs, Hegyi, Herczel, Hertelenáy, Hoch, Holits, Horváth, Ivánics, Ivanovits, Jani, Jankovits, Janovszky, Joán, Josils, Józsa, Kabtsay, Kanka, Kelemen, Keresztyén, Király, Kiss, Klujber, Kollárik, Kotsis, Kotsikay, Kovács, Kriszkó, Kriszt, Lakner, Lauáon, Lázár, Lamperger, Leinhard, Lencső, Lendel, Lexy, Lokó, Lukáts, Majses, Manczelm, Méhesi, Mente, Meszlényi, Mikes, Mikucz, Moder, Moharos, Molnár, Móricz, Motz, Naagy, Németh, Neubauer, Nóvák, Nyáry, Polezsák, Poli, Purucky, Püspök, Rajos, Jaszer, Ratskay, Regensperger, Reichard, Reiter, Remete, Rendeky, Ritter, Rosa, Ruray, Soklody, Sallay, Sámory, Sanáy, Sáros, Saurig, Schedl, Scherk, Schlegel, Schutiszta, Siklódy, Sípos, Smauszer, Steiner, Stoll, Stuklits, Szabó, Szalay, Szilassy, Szikaljait, Szita, Szolga, Sztankóczky, Szüts, Takáts, Tallér, Tamás, Tiger, Tina, Tóka, Tóth, Vajnik, Vak, Varga, Vásárfay, Veinek, Veniger, Vészeli, Vincze, Vitt, Vörös, Vurst, Zámbó, Zsigmond és Zsolnay? Vályi András 1796. évi munkája szerint a falut magyarok lakták. Ugyanezt állapította meg az elfogultsággal aligha vádolható Kari Rumi 1809-ben.

3li Az 1828. évi országos összeírás adatai szerint Bodajkon 234 ház, 591 adózó, 93 jobbágy, 142 zsellér, 55 háznélküli zsellér és 19 szolga volt. 1830-ban a falu lakossága 1886. 1846—1847-ben 226 ház, 70 jobbágy, 87 zsellér, 57 lakos, 10 szolga lakott a faluban. Boáajk a török uralom után újjászervezett Fejér megye felső, később sármelléki járásába tartozott. Helyzetében jelentős változást, emelkedést hozott, hogy földesura közbenjárására 1774-ben mezővárosi címet kapott. A címhez évente két vásártartás joga tartozott: Pünkösd harmadnapján és szeptember 9-én. Az uralkodó által adott kiváltságlevelet 1775-ben hirdették ki Fejér megye közgyűlésén.

1

' 1785-ben már a megyei mezővárosok; Bicske, Érá, Mór, Aáony, Vál, Kálóz, Lovasberény és Sárosd között emlegetik Bodajkot. 1804-ben postaló-váltás és levélgyűjtés volt a mezővárosban, e mellett külön uradalmi posta járat is a Csurgó-—Boáajk—Mór útvonalon.

38 Bodajk lakossága 1701-ben 102 dica után 198 Ft 90 dénár adót fizetett. 1703—17Ó4-ben 120, 1710—1711-ben 84 és 1713—1714-ben 38 dicát írtak össze. 1730-ban 114 dica után 465 Ft 7 dénárt fizettek.

39 A település távolabb feküdt ugyan az országúttól, de az átvonuló katonaság alkalmatlan-