Fejér Megyei Történeti Évkönyv 14. (Székesfehérvár, 1980)

Községtörténeti tanulmányok - Kállay István: Bodajk

kodását — pénz és természetbeni követeléseit — mégsem kerülte el. így volt ez a kuruc időkben és később is. A katonák elszállásolására Bodajkon megyei kvártélyház állott, melyet a lakosság ,,vármegyeház"-nak nevezett.''

0 A lakosság és a katonaság viszonya nem volt zavartalan. 1759-ben pl. verekedésre,'

11 1775-ben pedig zendülésre került sor. 1775. szeptember 9-én tartottak először országos vásárt a mezővárossá emelt Bodajkon. A vásárra és a kisasszonynapi búcsúra sok móri, isztiméri és sörédi lakos is eljött. A vármegye a főszolgabíró vezetésével két katonát küldött ki katonafogásra. A befogott legényeket azonban a lakosság erőszakkal kiszabadította, sőt az uradalmi tiszttartó is az ő oldalukra állt.

4

' 1783-ban a Móron állomásozó katonaság törzsét Bodajkra akarták átvezényelni. A vármegye főispánja azonban a mezőváros szegénységére hivatkozva (vagyis hogy nem tudna szénát és takarmányt adni) javasolta, hogy a katonaságot máshová vezényeljék.'

1 Az 1809. évi nemesi felkeléskor azonban nem kerülték el, hogy a Móron állomásozó Keglevich (pozsonyi) lovasezred egy századát ide ne telepítsék." 1826-ban a Ferdinánd lovasezred remondáit 120 fő személyzettel Móron és Bodajkon helyezték el.A vármegyei kisgyűlés szerint „az adózó nép ezt a terhet nem tudja elviselni"/" A csókakői uradalommal együtt 1690-ben Bodajkot is Hochburg János báró kapta. Ettől kezdve a Hochburg család és örökösei a földesurak Bodajkon.'''' Az örökösök 1752-ben osztották fel a csókakői, móri uradalmat. Az osztály során Hochburg Domokos lánya, Anna-Mária, özvegy gróf Serényi Györgyné kapta Bodajk uradalmat az akkor hozzátartozó Csurgóval, Keresztessel, Sárkánnyal, Tárnokpusztával és Sőrédnek azzal a részével, melyet a bodajkiak műveltek.'" Berényi Györgynének három lánya volt: Klára, Erzsébet és Mária. Ez utóbbi férje gróf Zichy János volt. Az ő személyén keresztül jelentek meg a Zichyek a bodajki uradalomban. Zichy Jánosné, Berényi Mária 1763-ban a bodajki uradalmat a hozzátartozó településekkel testvérénél, Erzsébetnél és férjénél, báró Luzsénszky Györgynél 32 évre elzálogosította.''

8 Gróf Zichy Jánosnak két lánya volt: Anna és Jozefa. Annát gróf Klobusiczky József, Jozefát gróf Bethlen József vette el. Gróf Zichy Anna és Klobusiczky József házassági szerződése 1782. augusztus 1-én kelt. Két évvel később gróf Zichy Jozefa a vármegyei közgyűlésen tiltakozott az ellen, hogy nővére, gróf Klobusiczky Józsefné a bodajki uradalmat 80 000 Ft-tal terhelje meg/

1

'' 1789-ben a két testvér, Zichy Anna és Jozefa megegyeztek, hogy az uradalomról felvett összeírás szerint fognak minden ellenkezés nélkül — osztozkodni. Ennek során Zichy Anna kapta Boáajkot és Kajmacspusztát, Jozefa Sárkányt, Söréáet és Tárnokpusztát. A két rész évi jövedelme közel 50 000 Ft volt.'

0 Gróf Klobusiczky Józsefné, Zichy Anna 1791-ben évi 5000 Ft-ért bérbeadta Boáajkot gróf Zichy Miklósnak, maja 1794-ben 120 000 Ft-ért 16 évre? Gróf Bethlen József és gróf Zichy Jozefa lánya volt gróf Bethlen Jozefa, akit báró Miske József vett nőül. Ekkor jelent meg a Miske család Boáajkon. Három gyermekük: József, Imre és Aáelhaiá. Az uradalom ekkor már meglehetősen el volt adósodva. 1818-ban 11 254 Ft teher volt rajta, a hitelezők között a Bajzáthokal, Zuber Sánáor jogügyigazgatót és Zlinszky Ignácot látjuk.''

2 1837-ben gróf Bethlen József — anyja megbízásából — 12 000 ezüst Ft-ért bérbe adta a Boáajk, Sárkány, Sőréd helységekből és Tárnok, Kajmáth pusztákból álló uradalmat sógorának, báró Miske Józsefnek? \