Fejér Megyei Történeti Évkönyv 14. (Székesfehérvár, 1980)

Községtörténeti tanulmányok - Kállay István: Bodajk

hadak útja lett. A török hatalom azonban eltűrte, hogy a megye nyugati felén, így Bodajkon is, Veszprém megye gyakoroljon joghatóságot és hogy a jobbágyok a magyar földesuraknak is szolgáltatásokat teljesítenek. Nádasdy Tamásnak és feleségének, Kanizsai Orsolyának, Rozgonyi Klára unokájának a csókakői uradalomra vonatkozó birtokjogát Ferdinánd 1557. augusztus 21-én donációs levéllel ismerte el.

2G Nááasdy Pál földesúr 1629. június 20-án Mórt, Csurgót és Bodajkot 1000 birodalmi tallérért Iványosi Miklós tiszttartónak adta zálogba. Halála után fia, Ferenc, az uradalmat visszaváltotta. 1641-ben határvita támadt Boáajk és a sörédi török földesúr között. Ennek során a bodajkiakat a török földesúr megsarcolta, marháikat elhajtotta. A vitában Weli székesfehérvári bég próbált közvetíteni: a határra vonatkozó leveleket még Konstantinápolyban is kerestette. ,,Ha a határkérdés nem oldódik meg, Boáajk elpusztul és kénytelen leszek a bodajkiakat máshová elengedni" — írta a bég. A határkérdés megoldásához gróf Nááasáy Ferenc pecsétes írását kérte.

2

' Boáajk 1647-től Veszprém vármegye kormányzata alá tartozott, évi 60 Ft adót fizetett.

28 1662-ben Nádasdy Ferenc összeíratta a bodajki uradalmat. E szerint 18 egész- és 10 féltelkes jobbágy gazdálkodott a helységben, akik szőlőhegyüket akkor telepítették. Az összeírás két malmot említ. 1662-ben bodajki lakosok voltak: Bokor István és Márton, Eráélyi István, Gerentsér Lukács, Haráy Beneáek, Horváth Mihály, Keszegh Mihály, Kis Bence, Kozma István, Lady Ferenc és Gyögy, Lengyel György, Musslay Mátyás, Nagy Bálint, János és Márton, Sigmond István és Miklós, Szalay Mihály, Szeles Lőrinc, Szeőcs András, Szottiak Márton, Takács György, Tóth András, György és Mihály, Varga György és Vörös István? Az 1671-es kamarai összeírás idején Bodajkon 23 lakott jobbágytelek volt, amely évi 60 Ft-ot jövedelmezett. Két malom működött. Adózás szempontjából a helységet egy portának tekintették, amelynek évi cenzusa 45 Ft, adója 16 Ft volt.

30 1671-ben a Wesselényi összeesküvés után elkobozták az uradalmat Nádasdy Ferenctől. Az uradalom ezt követően csaknem két évtizedig kamarai kezelésben volt. 1687—1848 Csókakő elestével Bodajk is felszabadult a 145 évig tartó török uralom alól. A település a háború során lakatlan lett.

31 Az 1696. évi országos összeírás már 11 féltelkes jobbágyot tüntetett fel. Ezek száma azonban csökkent, mert 1700—1719 között többen Mórra települtek át.

32 1715-ben 6 jobbágy, 14 zsellér és 10 egyéb, összesen 30; 1720-ban 13 jobbágy, 11 zsellér, összesen 24 adózó háztartást írtak össze. A névszerint felsorolt lakosság mind magyar nevű volt. Hét évvel később (1727) a Hochburg család móri uradalmához tartozó Bodajkon 55 jobbágy volt.

33 Az 1745. évi egyházi összeírás szerint a lakók nemzetiségre és nyelvre nézve magyarok, németek és szlávok. Az úrbérrendezéskor (1768) felvett névjegyzékben szereplő nevek nagy része magyar származásra utal. 1768-ban szabadon költöző jobbágyok voltak: Balogh, Béd, Bankó, Dörömbezi, Dudás, Durmits, Faragó, Fülöp, Gáspár, Grobiczer, Hegyi, Horváth, Jány, Jóka, Keresztyén, Kiss, Kotsikás, Kováts, Kriskó, Lázár, Lokó, Meszlényi, Moáer,