Fejér Megyei Történeti Évkönyv 14. (Székesfehérvár, 1980)

Községtörténeti tanulmányok - Balázs László – Degré Alajos: Bicske

lődött. Ügy látszik, iskolája még ekkor sem volt, mert nagy Ó- és Üjbarokon összesen 1 tanító volt, aki a jegyzői teendőket is ellátta,

3

'

1 márpedig Öbaroknak — szervezetlen helység lévén — jegyzője nem volt, viszont Űjbarokon filiális templom volt, így iskola is lehetett. Űjbarok egyébként is népesebb helység volt, (68 házban 452 lakos), az iskola tehát természetesen ott működött. 1869-ből a rendelkezésünkre álló adatok ellentmondók. Pénzes statisztikája ugyan kifejezetten Óbarokról beszél, de némely adat tekintetében úgy látszik, Űjbarokkal összefoglalja. Szerinte a lakosság 261 fő, tehát 1863 óta megint visszaesett 54 fővel. Ez nyílván csak Űjbarokra vonatkozik. Birtokmegoszlása a következő: 1—10 holdas gazdaság van 73, 10—25 holdas gazdaság van 11, 25—100 holdas gazdaság van 6, 100 holdon felüli gazdaság van 2. A helység határa összesen 1476 hold volt, a 100 holdon felüli két birtok tehát összesen nem tehetett ki 650 holdnál többet. Ez az adat nyílván csak Óbarokra vonatkozik, mert Öbarok területe 1970-ben a pusztának Bicskéhez átcsatolásakor 1153 hektár, azaz 2004 kat. hold volt, tehát nagyobb, mint amekkorát Pénzes 1869-ben feltüntet. A lakosok közül azonban az összeírás mindössze 9-et minősít birtokosnak, így feltehető, hogy a 10 holdon felüli összesen 19 birtokos egy része nem helyben lakott. Elképzelhető, hogy az összeírás a 10 holdnál kisebb birtokosokat, akik persze a földjükből nem tudtak megélni, nem birtokosnak, hanem napszámosoknak minősítette. Az összeírás szerint azonban Öbarokon a 9 birtokoson kívül 166 napszámos, és 40 „éves szolga" volt. Ez összesen 215 főt jelentene, ami a 261 lakosból nem kerülhetett ki. Ebben az adatban tehát az összeírás úgy látszik a két Barokot összefogja. A mezőgazdasági ágak megoszlása a következő: Ez összesen 1388 hold, amihez a belterületet hozzáadva kiderül a Pénzes által említett határ területe, ez tehát Óbarokra vonatkozott. Ez az adat arra mutat, hogy az igen lényeges erdőn kívül a gazdálkodás lényegileg földművelő. Persze szerény a gazdasági felszerelés is, mindössze 12 vaseke és 4 fogas képviseli. Faeke azonban már nincs. A legelő csekélységéhez mérten szép az állatállományuk: 37 ló, 77 szarvasmarha (ebből 52 magyar fajú), 1710 juh és 208 sertés, valamint 38 méhkas. A gazdálkodás adatait a későbbiekben nem tudjuk vizsgálni, hiszen az összes összeírások Felcsuttal együtt tüntették fel. Ezt az egyetlen részletes összeeírást célszerű volt közölni, hisz korábbi adataink sincsenek, mert a birtokosok maguk gazdálkodnak, jobbágytelkek nincsenek, a birtokosok pedig nemesek és így az adóösszeírásokban sem szerepelnek. Ekkor már temploma, iskolája és tanítója is volt. Az egyház maradt Felcsut filiája, az iskolát pedig alkalmasint 1868-ban az Eötvös-féle népoktatási törvény alapján létesítették. szántó rét legelő 662 hold 98 hold 34 hold 516 hold 65 hold 43 hold erdő szőlő kert