Fejér Megyei Történeti Évkönyv 14. (Székesfehérvár, 1980)

Községtörténeti tanulmányok - Balázs László – Degré Alajos: Bicske

Az összeírás a templomon és iskolán kívül 142 házról szól (ebből 90 sár vagy vályogfalu, 20 kő vagy tégla alapozású, és 39 tégla vagy kőház). 35 A házak számára vonatkozó adatok nyilvánvalóan a két Barokot összefoglalják, hisz az akkori viszonyok között 261 lakos nem lakhatott 142 házban. A későbbiekben csak általános adataink vannak, azok is csak a helység lakosságáról, mely 1913-ban 271, 1930-ban 371, 1960-ban 634, 1970ben 728 főt tett ki.

:lli 1913-ig a helység semmit sem fejlődött, nyilvánvalóan azért, mert a gazdálkodási mód a régi maradt, a vállalkozási kedvű fiatalok elvándoroltak. 1930-ra a lakosság 100 fővel (37%) megnőtt, ekkor már nyilvánvalóan a bánya megnyitásának reményében. 1930—1970-ig a lakosság duplájára nőtt. Természetesen a bánya adta munkalehetőség hatása alatt sokan bevándoroltak. 1970-ben a pusztát Felcsuttól Bicskéhez csatolták, ami a bányaművelésnek természetes következménye. Az óbaroki szegénysorsú gazdasági cselédek és napszámosok magatartását már az 1906. évi forradalmi hullám idején gondosan figyelték.

37 1906ban Mohos Mihály óbaroki útkaparóról megállapították, hogy szocialista maagtartású, szocialista újságot járat, ő terjeszti a járásban a bicskei népgyűlésekre szóló meghívókat, és neki tulajdonították a gazdasági munkások körében Nagy németegyházán kitört sztrájkot is. Ezért őt állásából elbocsátották, mire Mohos bocsánatkérő levelet írt a főszolgabírónak. Anynyit ismert be, hogy egy uradalmi kocsisnak izgató tartalmú röpcédulát adott át, de ezt a vétkét megbánta.

38 Ez előzmények ellenére Óbarok lakosságának a Tanácsköztársaság alatti magatartásáról, a mozgalom fejlődéséről nincsenek adataink. Ami van, azt Felcsutnál vették számba és ott fogjuk tárgyalni. 1921-ben a Nagyatádi-féle földreform során Öbarokon 18-an igényeltek házhelyet, de Békássy Elemérné a telkek adását megtagadta.

39 Az elfojtott keserűség indokolja, hogy 1924. július 12-én Hoffmann Frigyes itteni birtokán 21 gazdasági munkás a cséplés során sztrájkba lépett. Az sztrájkolok a bér emelését kívánták. A sztrájkolókat 20—20 napi elzárásra ítélték, és az uradalom újonnan felvett munkásokkal folytatta a munkát/'" A nagy változást 1927-ben az óbaroki határban a bauxit felfedezése hozta. Az érdemi kutatás azonban csak 1942-ben indult meg, ekkorra sikerült megállapítani a bauxit pontos elhelyezkedését, a bauxitsáv szélességét és hosszúságát. 1943 elejére tisztázták a termelés lehetőségét, a bányaüzem a Magyar Alumíniumérc Bánya és Ipar RT. egyik egységeként már az évben megnyílt, és 94 ezer tonna bauxit termelését irányozták elő/'

1 1944. nyarán a németek lassanként saját kezelésükbe vették a bauxitbányászatot, december 23-án pedig visszavonulásukkor a bánya felszerelését két kis kotrógép kivételével elszállították, még a kisvasút sínéit és talpfáit is felszedték, összesen 80 ezer pengő értékben. A bányaüzem épületei a hadiesemények s orán elpusztultak. Anyagi eszközök hiányában még májusban is csak tervezték az üzem helyreállítását/'

2 A helység ugyanazon a napon (dec. 24.) szabadult fel, mint Bicske, őt is érintette a németek 1945 január elején elindított ellentámadása, de a helységet nem tudták a németek elfoglalni, viszont két hónapot meghaladó ideig a megmerevedett frontvonal közelében voltak, és az óbaroki bányatelep lakosait is kitelepítették/'

3