Fejér Megyei Történeti Évkönyv 14. (Székesfehérvár, 1980)

Községtörténeti tanulmányok - Balázs László – Degré Alajos: Bicske

tették meg Nagy- és Kisnémetegyházát. Kisnémetegyháza lélekszáma azon­ban 1945 után gyors tempóban apadni kezdett, 1970-ben pedig már nem volt lakott hely. 1850-ig egyszerűen Németegyházának nevezték. Ez a név egyrészt templomos falura utal, másrészt arra, hogy lakosait a környék németeknek ismerte. Temploma valamikor tényleg volt a helységnek. A „Templomfölde" nevű területen fennmaradt egy templomrom, mely 5 öl (kb. 8 méter) hosz­szú, 3 öl (kb. 5,4 méter) széles volt, 2,5 láb (kb. 85 cm) széles falakkal és félköríves apszisu szentéllyel. 1 Minthogy a helységről az első írott említés 1703-ból való, Károly Já­nos arra következtet, hogy a középkorban a település más nevet viselt és csak a török kiverése után kezdték Németegyházának nevezni. Károly kö­vetkeztetése annyiban helyes, hogy a templommal rendelkező falu fonto­sabb helység lehetett és különös, hogy ennek ellenére semmiféle írott adat nem maradt róla. Következtetése mégis téves, mert miért neveztek volna 1703-ban egy túlnyomórészt erdővel benőtt, kevés rétet felölelő lakatlan pusztát, melynek temploma már akkor romokban volt, ,,egyházá"-nak, pláne a lakosaira is utaló előtaggal. A német lakosokra való utalás egy la­katlan puszta esetében teljesen abszurd, de különben is az 1850. évi nép­számlálás az akkor már lakott hely lakosait túlnyomórészben magyarnak tünteti fel. Az elnevezés csakis hagyomány alapján történhetett, a kör­nyékbeliek elsősorban a közeli, aXVII. században nehezen élő, de folyama­tosan gazdálkodó bicskeiek e földterületet ezen a néven ismerték. Mivel pedig kizártnak kell tartanunk azt, hogy 1541, Buda eleste után a török­járásnak nagyon kitett és hamarosan hódoltsággá vált területre német telepesek költöztek és ott templomot építettek volna, csak azt tehetjük fel, hogy a helység már a mohácsi vész előtt létezett, templomos falu volt, mely a helység első megszállóinak nemzetisége alapján a Németegyháza nevet viselte. Első írásbeli említése a Batthyány uradalomnak 1703. április 14-én kelt összeírásban van. Eszerint a puszta területe túlnyomó részt erdő, és némi rét. Szántóföldjeit is benövi az erdő, de még megvannak a régi temp­lom maradványai. A pusztát a bicskeiek használják legeltetésre és részben kaszálásra, ellenszolgáltatás nélkül, mert másként nem tudnának boldo­gulni. 2 A Fejér megyére kivetett 15 ezer Ft fegyverjogváltságból az ugyan­azon évben kelt szolgabírói bizonylat szerint Bicskére 420 Ft, Mór pusztára 20 Ft, Németegyháza pusztára 40 Ft esett, amit Kurtz János Ignác zálog­birtokos ki is egyenlített: 5 Németegyházát tehát, mely lakatlan volt, ekkor Kurtz János zálogként birtokolta Bicskével együtt. 1711-ben özvegy Batthyány Ááámné, aki néhány hónappal korábban váltotta ki a bicskei uradalmat, 6559 Ft-ért újból zálogba adta Kurtz János Ignácnak, Bicske és Mány falut, Mór, Kismány és Németegyháza pusztát. Kurtz fizette ki a bicskei uradalom után a 753 Ft fegyver jog váltságot, és a zálogbaadó megengedte, hogy az uradalom területén a zálogbirtokos 500 Ft értékű gazdasági épületeket emeljen, melynek megtérítésére a vissza­váltáskor a zálogbaadó lenne köteles. A zálogbaadó tehát összesen 7 382 Ft­tal tartozik Kurtznak, ő azonban az adósság egészét kiegyenlítettnek fogja tekinteni, ha az uradalom 15 és fél évig nála marad zálogban.' 1 Németegy­háza sorsa tehát már ekkor szorosan összefonódott Bicskével.

Next

/
Thumbnails
Contents