Fejér Megyei Történeti Évkönyv 14. (Székesfehérvár, 1980)

Községtörténeti tanulmányok - Balázs László – Degré Alajos: Bicske

községi MKP első titkára lett, de különösen Szabó Gábor

{ helybeli ácsmester fia, aki az első világháború alatt Oroszországba került hadifogságba, ott lett vöröskatona, majd kolhozszervező^ utóbb cipész kisiparos, meg is házasodott és csak 1934-ben tért haza a Kommunista Párt utasítására. Itthon természetesen rendőrségi felügyelet alá került. Már csak orosz nyelvtudása miatt is ő volt a természetes összekötő nemcsak a Nemzeti Bizottság, de a községi elöljáróság részéről is a szovjet katonai hatóságok felé. Községbizalminak nevezték. Ez a vezetőség először természetesen a halottak eltemetését szervezte meg, de első teendői közé tartozott a községben elszórt hadfelszerelési tárgyak összeszedése és beszolgáltatása. Hozzáfogott a határ aknamentesítéséhez is, inkább segédszolgálatot nyújtva. Ez a munka helyenként bonyolult volt és évekig elhúzódott. Vértesboglárról is napi 30 embert vezényelte kaz aknaszedés segítésére közmunka keretében a bicskei határba, ami ellen a vértesbogiáriak természetesen tiltakoztak, hisz saját mezőgazdasági munkáik szenvedtek hátrányt emiatt. Legnehezebb tevékenysége volt az új elöljáróságnak az élelmiszerszerzés és a tavaszi mezőgazdasági munkák megszervezése. Ez utóbbi azért volt lehetséges, mert a nagy uradalmakban maradt 5 traktor és 3 cséplőgép, ami egyedül tette lehetővé a tavaszi munkák elvégzését, hisz a megmaradt lovak is le voltak gyengülve. A traktorok működéséhez azonban 2000 liter benzinre és 7500 liter petróleumra lett volna szükség. Ennek természetesen csak egy részét tudták beszerezni. A MKP helyi szervezete a szovjet hadseregtől 2 teherautót és néhány lovat is kapott a tavaszi munkákra. Másik nagy segítség volt, hogy a Vörös Hadsereg átadta a községnek a malmok felszerelésének megmaradt töredékeit, amit kezdetben a Vörös Hadsereg saját szükségleteinek ellátására használt. E felszerelés felhasználásával a Skok malmot sikerült közmunkával annyira helyreállítani, hogy ott a munka megindítható lett. Némi gabonát találtak a malomban is, de más vidékről csere útján is szereztek, így tudtak őrölni, és a lisztet az ellátatlanok között kiosztani. Ez főleg a MKP kapcsolatainak volt köszönhető. A MKP bicskei szervezete ugyanis már március 23-án megalakult, már aznap, mikor az első községi lakosok visszatértek a faluba. Vezetőségi tagjai lettek: Speiáler István, Lauturrner Ernő, Hiller Lipót, Szabó Károly, Vasanits János, Bíró Lőrinc, Zsolnin Pál, Cs. Nagy János. Április 7-én megalakult a SZDP helyi szervezete is, Vörös Benő elnökletével, ésBóza Sándor alelnöki, Albert Béla titkári, Börcs János pénztárosi megbízásával.. Néhány nappal később alakult meg a Nemzeti Paraszt Párt Tóth József, és a Független Kisgazda Párt Nagy Lajos vezetésével. Március utolsó napjain megalakult a Községi Földigénylő Bizottság, elnöke: ifj. Pósfai Anárás, alelnöke Mészáros György lett. Ennek első tevékenysége az igénybevehető községi nagy- és középbirtokok számbavétele, valamint a földigénylők lajstromának összeállítása volt. A földosztás első fázisa igen gyorsan lebonyolódott, megyei szervek bevonása nélkül. Április 7-re lényegileg be is fejeződött. Az összes nagybirtokokat lefoglalták, de azok egy része erdő volt, és tartalékoltak a hadifogságból visszatérők számára is földet, de volt olyan ingatlan is (Tógazdaság), amit pillanatnyilag nem tudtak hasznosítani, így akkor csak 2679 kat. holdat osztottak ki 198 igénylő között (közülük 76 teljesen földnélküli volt). A juttatottak csa-