Fejér Megyei Történeti Évkönyv 14. (Székesfehérvár, 1980)

Községtörténeti tanulmányok - Balázs László – Degré Alajos: Bicske

ládtagjaik száma szerint 8—12 kat. holdat kaptak.

019 Sokan csak később igényeltek. Érdemes megemlíteni, hogy a megyei Földbirtokrendező Tanács augusztus végén 14 kat. holdat juttatott Nagy Miklós volt mesterbereki uradalmi főintézőnek is.

020 A községi Nemzeti Bizottság 1945 májusában határozta meg, hogy a régivel azonos létszámú községi képviselőtestületbe milyen párt, hány tagot küldjön be. Határozata szerint a Szabad Szakszervezetek 10, a FKP 9, a MKP, SZDP és MDP 8—8 tagot, valamint a szakszervezet és a pártok mindegyike is 2—2 póttagot küld a képviselőtestületbe Az igazoló választmányba pedig valamennyi párt és a szakszervezet 1—1 tagot.

1121 Ez alapon június 8-án megalakították az új képviselőtestületet. A képviselőtestület tagjainak névsora nem áll teljes egészében rendelkezésünkre, a következők nevét ismerjük: A'szakszervezetek részéről: Bocs Mihály, Duáás István, Hiller Lipót, Kiss Gyula, Deák Lajos, Miklós Kálmán, Cs. Nagy János, Szálai György. Póttagok: ifj. Komlós János, Tolnai Lajos. A MKP részéről: Bíró Lőrinc, Horváth József, ifj. Komlós János, Magyerics András, Mészáros György, Pokó Mihály, Speidler István, Szabó Károly. Póttagok: Börcs János, Hamza István. A SZDP részéről: Bóza Sándor, Herczeg János Lakatos István, Somogyi István, Tanos Sándor, Torma László, Vasanits János, Vörös Benő. Póttagok: Keller István, Bammer István. A FKP részéről: Izing István, Kiss Ferenc, Leitmann János, Nagy Lajos, Navilek János, Prock Gyula, Tolnai András, Tolnai István. Póttagok :Ábel József, Gál István. A NPP részéről: Czirák József, Molnár Sándor, Orbán Antal, Pósfai Anárás, ifj. Pósfai János, Pötördi Sámuel, Cs. Szabó István, Tóth József. Póttagok: Bálint Sámuel, M. Szabó István. Az Igazoló Választmány tagja lett: Bíró Lőrinc, Leitmann János, Miklós Kálmán, Pósfai András, Tanos Sándor, valamennyien képviselőtestületi tagok. Bíró maradt Klopfer János, törvénybíró lett Dobronyi László, pénztáros Straub Antal és Cs. Horváth István, közgyám Lauturner Ernő, elöljárók: Albert József, Engler Imre, Jely László, Klébert József, Klopfer József,, Kratochwill Ferenc, Nagy András, Szarka András. Az újonnan megalakított képviselőtestület és elöljáróság teljes egyetértéssel fogott munkához. Az aratás és cséplés megszervezésében, a kevés cséplőgép jó beosztásában, tenyészállatok beszerzésében valamennyi párt egyetértett és segítette az elöljáróságot. A háború súlyos maradványaira jellemző, hogy még augusztus elején is 1070 kat. hold elaknásított terület volt, mely még mindig okozott szerencsétlenséget, és amellyel a lakosság maga nem tudott megbirkózni. Az elöljáróság szakértő tűzszerészek kiküldését kérte. A hiányos megmunkálás, a téli károk, a késői tavaszi szántás, az aszályos nyári időjárás a termés eredményét csökkentette. Átlagban ugyan búzából kat. holdanként 5 mázsát, de rozsból csak 3,5 mázsát, árpából, zabból 1,5 mázsát kölesből 1,2 mázsát, tengeriből 7 mázsát tudtak holdanként betakarítani. A sovány terméseredmények (hisz a határnak csak egy része volt megművelve) érthetővé teszik, hogy 1945. augusztus 25-re az ellátatlanok száma áprilishoz képest 560-nal, azaz 14,3%-kal növekedett.