Fejér Megyei Történeti Évkönyv 14. (Székesfehérvár, 1980)

Községtörténeti tanulmányok - Balázs László – Degré Alajos: Bicske

Csabdi, Etyek, Felcsut, Mány, Szár, Tabajá és Ujbarokk községek közös tulajdona legyen. Ezt az érdekelt községek képviselőtestületei el is fogadták, azzal a kiegészítéssel, hogy a szegényház fenntartásához mindegyik felsorolt község hozzájárul az állami adók 2,5° ()-át kitevő pótadóval. A belügyminisztérium 20 000 pengő segélyt adott rá, ebből azonban nem új házat építettek, hanem vásároltak Bicskén egy 4 szobás és két 2 szobás villát, azokat a szükségletnek megfelelően átalakították, és 50 férőhelyre berendezték. Vezetését az irgalmas nővérek szerzetes rendjére bízták. 1937ben a megszavazott pótadót a résztvevő községek felemelték 5%-ra, a belügyminisztérium pedig 7 ezer, majd 1939-ben további 10 ezer pengő államsegélyt adott a telek bővítésére és egy toldaléképület építésére:'

00 1927- ben kezdték a községben a betonjárda építését, amit 1928-ban és 1929-ben folytattak. Ügy látszik ezt több éven át folytatott munkálatnak szánták, amit azonban évente külön vállalkozóra bíztak:'

0

' A járdaépítés miatt sok régi fát ki kellett vágni, és azok pótlására minden ősszel csemetéket szereztek be. A szállító Frieáler Oszkár főkertész volt, és a facsemetéket azoknak a háztulajdonosoknak kellett megvásárolniok, akiknek portája elé kerültek. 1934 őszéig 1215 fát ültettek ki 6530 pengő értékben.

508 Az első világháborúban elesett bicskei katonák emlékét szolgálta, de a község külső dekorálásához hozzátartozott a hősi emlékmű emelése. A pénz azonban lassan gyűlt össze. 1933-ban végül pályázatot írtak ki, melynek első díja az emlékmű kivitelezése volt 14 ezer pengő értékben, második és harmadik díja: 300, illetőleg 200 pengő volt. Az I. díjat Eráey Dezső kapta, kinek tervei szerint az emlékmű 1934 őszére el is készült a községház előtti parkban. Ugyanekkor Stéger György adományából országzászlót is állítottak a Rákóczi út elején lévő templomtéren:'

1

'

0 1928- ban felmerült egy második bicskei gyógyszertár terve, de ezt a községi képviselőtestület anyagi okokból elvetette és határozatát a népjóléti minisztérium is helyben hagyta.

000 Nem az anyagi áldozat volt azonban az elvetés valóságos oka, mert a község nagyobb áldozatra (járási székház céljára telekvásárlás és az építéshez való hozzájárulás) is hajlandó lett volna, ha a váli járás székhelyét Bicskére helyezik át. A járási székhelyváltoztatást azonban a megyei törvényhatósági bizottság vetette el.

001 A Vacuum Oil Company ajánlatot tett a főutcán benzinkút létesítésére, de a községi képviselőtestület e társaságnak a Fehérvár—Esztergomi úton, a Shell václlalatnak a Rákóczi úton, Gottliek Imrének Kossuth téri üzlete előtt való benzinkút létesítésére adott engedélyt. E vállalatok a községnek évi 190 pengő bért fizettek érte.

002 Az 1929—33. éxi nagy válság idején a mezőgazdasági termények roppant áresése következtében hátrányos helyzetbe kerültek azok a községi alkalmazottak és tanítók, akik járandóságaik egy részét természetben kapták. 1934-ben a község vállalta, hogy számukra járandóságuk pénzbeni egyenértékéért térítést fizet.

003 1912-ben nagy viták után a község telket ajándékozott ugyan a Rosenfeld Gáborné alapítványából építendő Rosenfeld Henrik emlékkórház céljára, de a világháború kitörése folytán a község a kórház helyett az alapítványt katonakórház felszerelésére fordította.

604 A törvényben előírt járványkórház céljára a község már ekkor telket vásárolt.

110

' Régi jogsérelmet orvosolt a község 1935-ben, amikor az egykori úrbéri közbirtokosságnak tévesen a község nevére telekkönyvezett 202 kat. hold •