Fejér Megyei Történeti Évkönyv 14. (Székesfehérvár, 1980)

Községtörténeti tanulmányok - Balázs László – Degré Alajos: Bicske

legelőjét a közbirtokosság jogutódjára, a Bicskei Legeltetési Társulatra irattá át.

606 Ez persze jogilag helyes eljárás volt, hisz a legelő az úrbéri elkülönítés értelmében a volt jobbágyok és zsellérek közösségét illette meg, de 1935-ben ez egyben annak hangsúlyozását is jelentette, hogy a községi képviselőtestület a gazdák, nem pedig a lakosság többségét jelentő napszámosok és munkások érdekeire ügyel. Ez nem is lehetett másként, hisz 1937-ben a semleges közhivatalnok Vértes Vilmos jegyző mellett a községi bírói tisztséget Börcs János nagygazda, későbbi országgyűlési képviselő, a községi mezőgazdasági bizottság elnöki pozícióját pedig Hoffmann Eáe nagybirtokos töltötte be.'

1

"' Pedig a szegénység ekkor olyan méretű volt, hogy 1937-ben, a gazdasági válság legsúlyosabb éveinek elmúltával is Bicske hónapokon át napi 200 adag ingyen ebédet kényszerült kiosztani.

1508 A község iskolaügye jól fejlődött. Az 1918-ban végre megnyitott polgári iskolájában 1932-ben az igazgatón kívül 7 tanár tanított, de a polgári leányiskola is működött. A központi 7 tanerős róm. kat. elemi iskolán kívül két kültelki r. k. iskola is működött. 1938 őszén pedig a mesterbereki r. k. iskola is megnyílt. Ezt Fischoff József és neje nagybirtokos tartotta fenn, de az építéshez a Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium 8 000 pengő államsegélyt adott. A község központjában működött a 4 tanerős református és az 1 tanerős izraelita elemi iskola is. A községben izraelita rabbinátus is volt. A községi óvodának melyre a képviselőtestület gondosan ügyelt, telkét csorbítani nem engedte, 2 óvónő látta el. Már az I. világháború óta működött tanonciskola (a mai szakmunkásképzőnek megfelelő intézet), mely 1939-ben új helyiséget kapott.

0

"" A felekezeti tanítók nyugdíjjárulékának felét az 1930-as években a politikai község vállalta.

610 A tanítás eredményességét mutatja, hogy 1941-ben a község 7 389 főnyi 6 éven felüli lakosságából 486 fő volt analfabéta (6,5%), ezek a pusztai lakosok, 1112 tudott írni-olvasni (15%). 1002 fő elvégezte az eleminek legalább négy vagy öt osztályát (13,6

(l

o), 4022 fő elvégezte az eleminek mind a 6 osztályát vagy 1—3 polgári iskolai osztályt (54,5%), 531 végzett polgári iskolát (7,1%). 34 járt 2—3 évig felsőbb középiskolába (0,5%). 120 tett érettségit (1,8%). 62 végzett egyetemet vagy főiskolát (0,8%).

161 A község kulturális színvonala azonban nem volt egyenletes. Tükröspusztán Pálfy Daun birtokán 1933-ban 239-en, Csoráakútpusztán Domonkos Zoltán birtokán és Stéger György mintegy 200 holdján 172-en Nagynémetegyházán Hoffmann Eáe uradalmán 224-en,Mesterheréken Fischoff József uradalmán 183-an, Tornyópusztán Hohenlohe Langenburg Lajos és neje Hadik Ilona uradalmán 110-en éltek.

01

'

2 Az összlakosság 11,4%-a tehát a földesúri majorokban lakott. E majorokat a múlt század 60-as éveiben emelték és kezdték benépesíteni. Onnan iskolába bejárni nehéz volt, a kültelki iskolákat pedig csak későn kezdték szervezni. Ennek következtében a „puszták népe"-nek iskolázottsága messze elmaradt a belterület lakosai mögött. A község majd 1000 holdnyi szőlője (Galagonyás 450 kh, Felsőhegy—Előhegy—Középhegy—Baboshegy 300, Máléhegy 250 kh.) sokaknak nyújtott megélhetést, de a szőlőhegyen lakók szintén akadályozva voltak az iskolába járásban. Bicske a Buáapest—bécsi út és vasút vonalán fekszik, a környező hegyek folytán a legfontosabb átkelőhely Budapestről nyugat felé. Mikor tehát a II. világháború hadjárata erre a tájra jutott, Bicskén és környékén súlyos harcokat kellett vívnia a Budapest bekerítésére törekvő, majd e