Fejér Megyei Történeti Évkönyv 14. (Székesfehérvár, 1980)

Községtörténeti tanulmányok - Balázs László – Degré Alajos: Bicske

célból rendezett táncmulatságon — mint a rendezők elégedetten megál­lapították — 33 nem izraelita család is megjelent, és a helybeli izraelita kántor megjegyzését, hogy az izraeliták egyetemi felvételét korlátozó „numerus clausus" úgy sem marad hatályban, a nyomozók feljegyezték. 581 Ugyanekkor a politikai véleménynyilvánítás elfolytása válthatta ki Ábel Mátyásnak (a Tanácsköztársaság idején tanácstag) egy sajtópropaganda ülésen tett megjegyzését, amit a besúgók ugyancsak feljegyeztek, hogy „majd még fordul a kocka", máskor pedig azt, „lesz még egyszer kommu­nizmus. 582 1923. augusztusában Bicskén felmerült Munkás Testedző Egye­sület alakításának terve, de minthogy az ötlet felvetői szociáldemokraták voltak, a hatóság ebben is szociáldemokrata politikai szervezkedést szi­matolt. 583 A hatóság közreműködésével végzett elnyomás a mezőgazdasági mun­kásság körében elégedetlenséget váltott ki, 1926-ban pedig a politikai be­súgók szerint a község hangulata határozottan kormányzó ellenessé vált, különösen a munkásifjúságé. R8i Ebben az időben a posta újságforgalmát is politikai nyomozók ellen­őrizték. Ez az ellenőrzés a kormány számára megnyugtató volt, mert 1926­ban 57 példányban járt a faluba a Keresztény Család c. folyóirat, 37 pél­dányban az informatív Pesti Hírlap, 33 példányban az akkori polgári ellen­zéki Magyarország, 17 példányban a keresztény párti és royalista Nem­zeti Újság, 16 példányban a polgári radikális Újság, 12 példányban az in­formatív Budapesti Hírlap, 5 példányban a Pesti Napló, 2 példányban a kormány félhivatalosa a Pester Lloyd és csupán egyetlen példányban a Népszava.' 8 ' Ezért találtuk túlzásnak azt a besúgói jelentést, hogy a lakos­ság egyetlen szellemi tápláléka a Népszava. Igaz azonban, hogy e számok­ban nincs benne az, amit a Budapestre bejáró munkások onnan a zsebük­ben hoztak, ami többségében Népszava lehetett. Ez azonban nem lehetett nagyon nagy szám. 1921 őszén ÍV". Károly visszatérési kísérletekor (őszi királypuccs) né­hány órára Bicske az érdeklődés központjába került, mert erre haladtak át a király és a mellé állt csapatok vonatai, míg a kormányzóhoz hű Fejér megyei csapatok vasúti szállítása itt fiaskóval végződött. m Ez az ügy azon­ban Bicske lakosságát és annak politikai nézeteit nem érintette. 1932-ben már folyt — alkalmasint Pálffy Duan József kezdeménye­zésére — Bicskén a Nemzeti Szocialista Párt szervezkedése, de akkor cse­kély eredménnyel. 587 1939-ben azonban Pálffy Duan József képviselői beszámolóján meg­jelentek a nyilas pártközpont képviselői is. Ugyanekkor a Festetics Sándor­féle nyilas párt is zászlóbontó felvonulást kívánt tartani, amit azonban a váli főszolgabíró megakadályozott, és csak zárt helyen két óra hosszat tartó gyűlést engedélyezett. A főszolgabírót a nyilas szervezkedés akadá­lyozása miatt élesen támadták is a nyilaskeresztes lapok. 1939-ben itt nyi­las képviselőt nem sikerült választani, 588 viszont a megyei lajstromon az országgyűlésre választott 2 képviselő egyike Börcs János 60 holdas bicskei parasztember volt. Az 1927-ben építeni kezdett községi kultúrház néhány emeleti helyi­ségét a gazdakörnek szánták. Az építésben nagy szerepet vállaló Falu Szö­vetség javaslatára 1931-ben, az építés befejezésekor, a Gazdakör egyik helyiségét a Falu Szövetségnek engedte át, hogy ne csak a telkes gazdák-

Next

/
Thumbnails
Contents