Fejér Megyei Történeti Évkönyv 14. (Székesfehérvár, 1980)

Községtörténeti tanulmányok - Balázs László – Degré Alajos: Bicske

újabb tanítói állásokat szervezett a rektori és leánytanítói állás mellé, így szükségessé vált egy új, modern — máig is meglevő — egyemeletes, 4 tantermes iskola építése, amelyben 1880-ban még két tanítói lakást is elhelyeztek.

437 Bicske további polgáriasodását, kulturális emekedését munkálta az 1875-ben alakult Olvasókör; ennek javára táncestélyt rendeznek, amely •— a tudósító szerint — a szűk termés és zilált pénzviszonyok ellenére gazdag eredménnyel zárult (88 Ft. tiszta haszonnal).

439 A szőlőhegyen a munkák közben római pénzt, tárgyakat találnak, amelyeket Molnár Mihály ügyvéd a vármegyei régiségtárnak adományozott.

439 A mezőváros képviselőtestülete Tisza Kálmánnak és minisztériumának „tántoríthatatlan" bizalmat szavaz. — A bicskei iparosok is szervezkednek és az iparoskör is Veigl Mihály indítványára Tisza Kálmánnak szintén bizalmat szavaz.

4

''

11 — Bicske lakosai állást foglalnak az országos politikai kérdésekben! — 1875—76. években a Székesfehérvár c. újság Bicskéről és környékéről folyamatosan híreket közöl: a bíróválasztásról, sajnálatos verekedésről, a vértesaljai (ref.) tanítóegyesület választmányi gyűléséről, s azon az agg Mezey János köszöntéséről, a jó víg szüretről, a bortermésről, — aki 80 akóra számított, annak 100—120 akó lett helyette. (Éppen a filoxera pusztítása előtt!), stb.

441 Az 1872. évi ipartörvény a céheket megszűntette, a zsidóság már rég szabadon kereskedhet. Bicskén is nagyon megszaporodott az iparosok száma: egy 1877. évi, névszerint feltüntetett összeírás szerint ekkor 184 különböző foglalkozású iparos van Bicskén?

1

'

1 — 1883-ban pedig már 202.

443 — A neveket nézve látható, hogy a régi foglalkozásoktól: szűcsöktől, takácsoktól, csizmadiáktól, kovácsoktól eltekintve a többi foglalkozást űzők javarészt idegen nevűek, azaz mint központi helyre ekkor már sok a bevándorolt lakos. Az 1872. VIII. tc. után, amely minden foglalkozást szabadnak nyilvánított, csak az 1884. évi iparkamarai törvény teremt rendet, a munka értékét nem védte, az iparosság soraiban, s így a szakma becsületét. — Az ipartörvény értelmében az ipari tanulók számára tanonciskolát kell szervezni. — A szervező bizottság tagjai az iskolát fenntartók részéről: Vinis Ferenc plébános, Balogh György református lelkész, Schiffler Antal kat. és Szenté Pál ref. főtanítók; valamint Jely János, Ipach János, Dudás Ferenc, Bischoff József, Csupor Mihály, Freuná Aáolf, Sefesik Endre, Ravasz István iparosok.'''''

1 — Hogy az iparosság milyen tevékeny részt kér Bicske gazdasági, kulturális életéből, látható az egyesületeknek a megyén nyilvántartott összeírásából: Az 1873. jan. 15-én keletkezett Takarékpénztár, az 1870-ben engedélyezett Olvasókör (60 taggal) mellett, a többi az iparosok soraiból keletkezett: az 1874. aug. 1-én (40 taggal alakított Iparos olvasókör, az 1876. április 1-én 104 taggal alakult Egyesült Ipartestület, az 1875-ben keletkezett 49 tagú Csizmaáia Ipartestület, az 1881. febr. 1-én engedélyezett, 60 taggal indult Temetkezési Egylet?" — Az 1884. évi 17. tc. 122. § alapján a Buáapesti Kereskedelmi és Iparkamara hozzájárult a bicskei ipartestület működéséhez, miután az alakuló közgyűlésen a 106 jelen levő iparos közül 92 az ipartestület megalakítása mellett szavazott; belépési díjat csak azoknak kellett fizetni, akik a testület megalakulása után szerezték meg az iparigazolványt, mert a korábbiak már az alakuláskor ennek ele-