Fejér Megyei Történeti Évkönyv 14. (Székesfehérvár, 1980)

Községtörténeti tanulmányok - Balázs László – Degré Alajos: Bicske

a 4 224 főt; — területe pedig 15 296 hold.

418 — 1860-ban a megye bizottmányának rendelete alapján a hivatalos és magán periratokat, bútorokat és egyéb szereket egy kiküldött bizottság veszi át: Bicskén Kolozsváry Miklós (elnök) Rosty Zsigmond, Gondol Dániel, Zuber József főbíró, Tóth Gábor esküdt és Szüts Sándor aljegyző, akik az átvételről 1851. jan. 16-án jelentést is tettek.

4

'" Az 1845. évi úrbéri rendezés, szántóföldek és a rétek elkülönözése alkalmával az erdőkről nem történt döntés; ez is, mint a kender- és a káposztaföldek, az uradalomé maradt. — Az úrbéri pernek is voltak még kisebb kiegészítései; s több kiigazítást is kellett a telkek kimérésénél végrehajtani; pl. Pötörke Mihály a kapott két hold rossz földje helyett kárpótlást kért, amelyet a megye ki is vizsgáltatott, de ügye még 1861-ben is elintézetlen maradt stb.

40 — Az erdőért, fázási jogaik elismerésért is a bicskeieknek egy újabb pert kellett indítaniuk az akkor már állami tulajdonban levő uradalommal szemben, miután 1857. jún. 21-én a barátságos egyezkedés erdei haszonvételük elismerése miatt nem sikerült, aug. 6-án panaszukban kérik az úrbéri főtörvényszéktől ebbeli joguk megítélését; ez a pénzügyi ügyészséget küldi ki a helyzet kivizsgálására, amely megállapította, hogy a jobbágyság behozatalakor (1768-ban) a bicskeieket a németegyházi pusztán a faizási jog megillette, s ennek alapján az úrbéri főtörvényszék 1868. dec. 11-én ítéletet hoz a javukra. Batthyány Kázmér halála után testvére, Batthyány Gusztáv visszakapja a bicskei uradalmat, s ő kéri, hogy a császári és királyi úrbéri törvényszék tegye át az egész ügyet Fejér megye II. alispánjához, s 1860. augusztus 22-én megszületett a megegyezés a volt jobbágyság és az uradalom között. Az egyezségben az uradalom — ekkor már a 161 2/8 telek helyett — 189 3/8 telek után ad az úrbéres községnek telkenként 4—4, összesen 757 1/2 hold erdőt (1 200 négyszögöllel számítva). Mivel azonban egy része murvás gödrökkel van tele, még 20 hold pótlást ad, amelyet az 1853. évi császári nyílt parancs 13. § szerint saját erdeje gyanánt kezelhet; az uradalom adott még 6 hold erdőt is, hogy abból a község az özvegyeknek és árváknak évenként néhány kocsi fát osztasson ki. — Miután a plébánas, a református lelkész, a katolikus tanító az uraságtól eddig juttatott járandóság fejében magának erdőrészt nem kívánt, az egyezségben biztosíttatnak, hogy failletményüket: a plébános 30, a refomátus lelkész 20, a katolikus tanító 10 öl kevert tűzifát, sőt a református tanító is, akinek eddig fajárandóséga nem volt 6 öl kevert tűzifát évenként meg fogják kapni; mindezeket a község tartozik levágatni és behordatni; a mérnöki munkálatok költségeit az uradalom fogja viselni, de a hozzá szükséges szekeres és gyalog napszámokat a község tartozik adni. — Ezt az egyezséget az uradalmi megbízott szept. 10-én az úrbéri törvényszék 1861. febr. 1-én, megerősítette, s a megye is, — bár némelyek ellentmondást nyújtottak be, — hitelesítette; s a hitelesített térképet és a birtokkönyvet a levéltárban letétbe helyeztette 1861. évi júl. 1-i közgyűlésén.

421 Közben a meggyengült monarchia ellen III. Napóleon és a szard királyság háborút indított, s a magyar emigránsokból ezredeket szerveztek, s kilátásba került a levert országnak a Habsburg-járom alól való felszabadítása. — Az országban is megmozdulások támadtak. Ekkor a bicskei születésű Szabó János 20 éves ácslegény másodmagával Kossuthot, Garibaldit éltette. Ezért letartóztatták őket és Szabó Jánost büntetőszázadba