Fejér Megyei Történeti Évkönyv 14. (Székesfehérvár, 1980)

Községtörténeti tanulmányok - Balázs László – Degré Alajos: Bicske

akarták beosztani, de Benedek táborszernagy, kormányzó ezt nem engedélyezte, hanem elrendelte, hogy egy csehországi ezredbe osszák be.

422 A solferinoi vereség után a Bach-rendszer megrendült, s az 1860. okt. diploma részben helyreállította az 1848. előtti alkotmányt/'

23 Ennek következtében megalakultak a megyei bizottmányok. Fejér megyében ennek Bicskéről tagjai voltak: Peremartoni Nagy Zsigmond ref. esperes, Bognár Ignácz plébános, Tóth István, Szabó János, Sefcsik Jakab, Farkas Ferenc, Bokoái István, Hollóssy Vince, gr. Batthyány Gusztáv és Peőcz Lipót.

m — Az októberi diploma engedményeképpen összeült 1861-ben az országgyűlés is, de ez az októberi diploma és az 1861. februári pátens alapján való tárgyalást elvetette. — Ekkor megint katonai kormányzás alá került az ország. — A pénzügyi összeomlás előtt álló monarchia ebből a lázongó lelkiségű országból — megtorlásképpen is — a felemelt adókat katonai erőszakkal akarja behajtani. Bicske nem fizet. 1862. szept. 5-én 4 907 Ft-t követelnek tőle. Ugyanakkor az uradalomnál a végrehajtó lefoglal 181 lovat, 62 tehenet, 600 akó bort stb. — Ekkor Fejér megye II. alispánja azt indítványozza a megyei gyűlésen, értesítsék a megye helyzetéről a ,,honatyákat"/

,2> — Herzog János kerületi pénzügyőrségi igazgató azt jelenti Coronini-Cronberg vezénylő tábornoknak; Barvitius bicskei adó-alfelügyelő letartóztatott mányi lakosokat, mivel az adót megtagadták, s elvitték a pandúrok a bírót is, aki korábban vállalta az adó beszedését; de mivel az adóbehajtó biztostól, sem a fehérvári pénzügyőrség biztosától nem kapott jelentést, nem tudja, a letartóztatásnak oka a legelő miatti per volt-e, vagy az adószedés?

426 1863-ban a Nagy- és Kisnémetegyháza, Csoráakút, Tornyó (a korábbi Mór), Tükrösmajor pusztákkal együttesen 4 316 lakosú Bicske mezővárosnak a hivatali hatóságai: a bicskei járás, Fejér megye, a székesfehérvári katolikus, az eperjesi görög katolikus, buáai görög kel. püspökség, a dunántúli ág. hitvallású evangélikus, a áunamelléki helvét hitvallású evangélikus egyházkerülete, a székesfehérvári hadfogadó kerület, a martonvásári gélikus egyházkerületek, a székesfehérvári hadfogadó kerület, a martonvásári adóhivatal. A postahivatal Bicskén van. A község „divatozó" nyelve: magyar.

42

' 1863-ban Zách József szerint — aki Fejér megyéről helyrajzi, statisztikai munkát tett közzé — Bicske lakossága 4 335 fő, akik 1 049 családban laknak, vallásukat tekintve 1 229 katolikus, 2878 református, 18 evangélikus, 210 zsidó. — Legrégibb pecsétje 1605-ből (helyesebben 1608-ból) való, s van itt 598 ház; határa pedig 20 647 hold (1200 négyszögöllel számítva), s 1 082 négyszögöl; ebből termelnek: 2 423 holdon búzát á 10 p. m., összesen 24 230 p. m.-t, 970 holdon rozsot á 9 p. m., összesen 8 730 p. m.-t, 1 292 holdon árpát á 9 p. m., összesen 11 628 p. m.-t, 862 holdon zabot á 10 p. m., összesen 8 620 p. m.-t, 472 holdon burgonyát á 65 q-t, összesen 30 680 q-t. — Bor terem 7 800 akó; ugar takarmányföld 2 962 574/1200 hold. (A korábbi 3 1/2 szeres búza, s 3-szoros rozs helyett most már a búza 5-szörös, a rozs 4 1/2-szeres termést hozott.) A lakosság közül egész telkes (35 hold) 33, 3/4 telkes 7, 1/2 telkes 238, 1/4 telkes 18; sajátos kategória!: fejszés gazda 97, háza és 7—8 földje van legelő illeték nélkül; házas zsellér legelőilletékkel 36; legelőilleték nélkül: csak szőlője van 92, birtoktalan család527.