Fejér Megyei Történeti Évkönyv 14. (Székesfehérvár, 1980)

Községtörténeti tanulmányok - Balázs László – Degré Alajos: Bicske

politikai felvilágosítást kért Vörösmarty Mihályról is (1848-ban képviselő volt, s egy ideig bujdosott is, majd hazatért), hogy Batthyány miért és mikor adott neki támogatást, mi volt a forradalmi időkben a politikai magatartása ?

/f 10 Petheő János, Fejér megye főnöke, jelentése szerint Vörösmarty Mihály Batthyány Kázmértól semmiféle vagyont nem kapott, s csak arra kapott ígéretet, hogy ha a bicskei úrbéri szabályozás során felesleges föld marad, s ebből telkeket alakítanak ki, két telket kap Vörösmarty, mert a gróf a tudós embereket kedvelte, — s nem politikai okokból; minthogy a mányi úrbérrendezés elhúzódott, azért adott a gróf Vörösmartynak 400 forint évjáradékot élete fogytáig.''" — E jelentés után a hadi törvényszék az eljárást ellene megszüntette és a bicskei pénztár ezután a 400 forintokat rendszeresen kiutalta/'

12 VIII. 1850. évi népszámlálás szerint Bicske mezőváros lakossága 3 535 fő, ebből férfi 1719, nő 1816, magyar 2987, német 400, cigány 91, izraelita 43, •— • a házak száma 564/

13 Ettől eltérő Fényes Elek 1851-ben kiadott könyvének a leírása, amely valójában az 1848. előtt való állapotokat teszi közzé: Bicske népes magyar mezőváros, Székes-fejér megyében, Fejérvártól keletészakra 5 mérföldnyire; 1394 kath., 2368 ref., 5 evang., 3 óhitű, 7 zsidő lakossal, kath. és ref. anyaszentegyházakkal. A Győrből Budára, s Fejérvártól Esztergomba vivő utak itt vágnak össze. Házai csinosak és jól épültek. Nevezetesek köztük: az urasági nagy kastély, mely azonban kiépítve nincsen, egy szép virágos, zöldséges, gyümölcsös és fáczányos kerttel; több gazdasági épület, vízimalmak és tavak, boltok és vendégfogadók vannak. Határa szép búzát terem, bora jó, erdeje derék, s tavakkal bővelkedik. Az uraság kitűnő gazdálkodást folytat, s az újabb célszerű gazdasági találmányok és eszközök itt éppen nem ismeretlenek. Földesura: gr. Batthyány Kázmér.

iíA Az 1851-ben Batthyány Kázmérra kimondott halálos ítélet után birtokát a kincstár javára lefoglalták 1852. június 7-én. A végrehajtást Kenessey János és Ambrózy Ferenc államügyész foganatosította. Az uradalom területe 18 548 hold, 5 gazdaságra osztva: 1. a bicskei, 2. az Örsi gazdaságra, amely a mányi uradalmi földeket is magában foglalja, — azután 3. a csordakúti, 4. németegyházi és végül 5. a tornyai gazdaságra, (ezt a legtávolabb levő és irtvány földekből szervezték; hozzá tartozott még 6. az erdészet. — Az egész uradalom értéke 1 376 903 Ft 5 4/10 krajcár/

10 A csendőrség (zsandárság) eltartási (szállás, élelem) költségeit az állami számvevő hivatal Fejér megyére hárítja át, s ebből 1851. október végéig Bicskére 713 Ft 34 2/4 kr. esik.

416 A járási székhelyet 1850-ben Válra tették át, majd 1854-ben újból Bicskére; de mivel a postai levélforgalom iránya Székesfehérvár—Martonvásár—Buáa volt, s ebből Bicske kiesett, ennek megoldását a megyei elnökség úgy látta biztosítottnak, hogy a megyei huszárok közül Tálas Andrást 360 Ft évi fizetéssel alkalmazta, hogy a postajáratot naponként juttassa el Martonvásárról Bicskére; ezt a megoldást a megyei elnökség jelenti a helytartótanácsnak is/

1

' Bicske lakossága 1856ban eléri a 3 755, a (most közigazgatásilag is idecsatolt pusztákkal) Németegyháza 255, Csordakút 39, Tornyó 71, Tükrösmajor 101) együtt összesen