Fejér Megyei Történeti Évkönyv 14. (Székesfehérvár, 1980)

Községtörténeti tanulmányok - Balázs László – Degré Alajos: Bicske

továbbra is folynak a harcok. — Kempen altábornagy katonai parancsnok utasítása Scardagna vezérőrnagynak az, hogy a bicskei helyőrség maradjon a helységben, s akadályozza meg a rebellisek áttörését, amikor a Jablonszky-dandár Mór irányába nyomul előre,

398 majd ugyanaz nap jelentette Haynaunak, hogy Jablonszky dandára bevonult Bicskére és egyesült Falkenhayn vezérőrnagy csapatával, Fehérvárra megy, ott a helyszínen példát akar statuálni, ezért egy hadbiztost küldött ki oda; a székesfehérváriakra Jablonszky büntetést fog kiróni, de hogy Jablonszky bevonult-e már Csákvárra, azt még nem tudja?"

19 — Azonban aug. 20-án már azt jelentheti Jablonszky Haynaunak, hogy portyázó csapata biztosította a Buáa —Bia—Bicske—Csákvár—Mór—Kisbér között a postavonalat;''

00 ezt jelenti aug. 24-én is/

01 — Ezzel véget ért a dicsőségesen vívott szabadságharc. Hamarosan megkezdődik a példa statuálása, a kegyetlen megtorlás. Barsi József plébánost Haynau halálra ítélte, majd ezt kegyelemből 20 évi vasban töltendő várfogságra változtatta. Barsi csak 1856-ban szabadult ki a fogságból. Barics Imre h. plébános azt mondja Sohár Pál bicskei jegyzőről, hogy a „felkelt párt" iránt nagy rokonszenvet érzett, ezért a helységen átkelő császáriak meg is fenyítették, vasra verték, mert „a cs. kir. ügy iránt ellenszenvet mutatott"; a császári hadak elől ezután elmenekült, — Barich ezután levele végén kérte a bicskei plébániát is/'

02 — Sohár Pál jegyző felesége (Mészöly Apollónia) szerint férje a mozgalmas idők áldozata lett; a császári hadseregnek az idő rövidsége miatt nem tudta előteremteni a parancsolt dolgokat — a lakosság elrejtett, amit tudott, ezért januárban véresre verték, most (szept. 11.) a világban bujdosik; idehaza négy gyermeke van. — Szulyovszky Lajos főszolgabíró Barichcsal szemben védelmébe veszi Sohárt: megmentett egy császári tisztet, aki a visszavonulás után érkezett Bicskére, a nép le akarta tartóztatni, de Sohár kocsit rendelt neki és a császári csapatok után küldte/'

01 — Koncz Imre, a bicskei nemzetőrség főhadnagya volt — korábban bicskei ref. rektor-tanító, majd vármegyei esküdt, — látva a dolgokat jelentkezett egyházhatóságánál a kápláni vizsgára, minden nagyobb baj nélkül kikerült a bosszúállók szeme elől, később a vértesaljai egyházmegye esperese lett, s 1912-ben halt meg 91 éves korában/'

0

'

1 Hasonlóképpen kikerülte az üldözők figyelmét az ifjú vitéz Szenté Pál, akit a következő évben leánytanítónak alkalmazott a református egyház, s majd később rektor-tanítónak.''

05 — Batthyány Kázmért Bicske föláesurát halálra ítélték s birtokát elkobozták, miután külföldre menekült/'"

0 A bicskei uradalom zárgondnoka Szulyovszky főszolgabíró lett, aki mindenről, így a tornyói hegyi kiscsillagda műszereiről is jegyzéket küldött Hering Ferenc kir. biztosnak.''

0

' — Nagy Károlyt is bebörtönözték, majd kiengedik, s ekkor Franciaországba kivándorol. — Az uradalmi orvosról, Patay Józsefről is politikai jellemzést kér a kir. biztos a főszolgabírótól, aki szerint Patay republikánus gondolkozású volt, s bár a harcokban részt nem vett, de 1849. májusában a bevonuló huszárokat lelkesítő beszéddel fogadta/'

08 — A református iskolába 66 főnyi katonaságot helyeznek el, — a rendkívüli helyzet miatt a katonaságnál az együttartást állandósították, — a térparancsnokság a kastélyban állomásozott — s a megjelent rektor a tanítást nem tudta megkezdeni; a vendégfogadóban sem volt az iskolának hely, mert ez bérbe volt adva, s a szobákat az állandóan jövő utasok mindig igénybe vették.

409 A pesti haditörvényszék