Fejér Megyei Történeti Évkönyv 14. (Székesfehérvár, 1980)

Községtörténeti tanulmányok - Balázs László – Degré Alajos: Bicske

szomszédos községekből 15—20 „hetellő" szekeret'

87 — Barsi József plébános helyére, akit Wináischgratz bevonulása után azonnal elfogatott, az alispán a fehérvári préposttól helyettest kér Bicskére, Szulyovszky szolgabírót pedig utasítja, vegye át a plébánia ingó, ingatlan vagyonát, s biztosítsa a helyettesnek is a járandóságot.

388 A tavaszi hadjáratban elszenvedett vereségek után az osztrák hadsereg részben Bicskén keresztül vonul vissza és megint itt lesz a főhadiszállása Weláen főparancsnoknak, aki arról értesíti Csorich, Schwarzenberg, s Lobkovitz altábornagyokat, hogy főhadiszállása ápr. 23-án Bicske, 24-én pedig Bábolna'^ lesz, innen 23-án du. 1 órakor így szól a parancs Züllich ezredeshez, a Wimpfen gyalogezred parancsnokának Bicskére: két századát ott kell hagyni, de 24-én menjen Kocsra, 15-én Nagyigmánára, ahol Colloredo hg. dandárjával egyesül; ha Schlick altábornagy már elhagyta Bicskét, két százada addig maradjon ott, amennyi a legénység pihenéséhez szükséges;''

1

'

0 Schlicket is értesíti, hogy mire 24-én Bicskére érkezik, Zülich 2 százada már Nagyigmánáon lesz; ha utána érkezne Züllich Bicskére, úgy ismeri már a neki adott parancsot.

101 — Ápr. 23-án Dunapenteléről írott levelében jelenti a hadsereg főparancsnokságának Horváth cs. kir. ezreáes, hogy saját személyében Bicskére megy. Hogy utazásának mi volt a célja, nem tudjuk.

10Az osztrák haderő elvonulása után Fejér megye nemzeti bizottmánya számba veszi megválasztott tagjait Bicskéről; 1849. máj. 16-án, ezek a következők: gr. Batthyány Kázmér, Neumann József plébános (aki ugyan már Wináischgratz fogságában van), Tóth István számvevő, Nagy Károly, Császár Gábor, Peteráy József, Deutsch György, Fejér István, Deutsch Illés, Nagy István, Koncz Imre, Zsohár Pál, azután a jegyző és a bíró.

393 De nem sokáig örvendezhettek a szabadságnak. Az orosz segítséggel megerősödött sereg Haynau vezérlete alatt megint Bicskén van, s harmadszor is itt tartja az osztrák főparancsnokság a főhadiszállását, s jún. 10-én azt jelenti Wussin őrnagy, hogy de. 10 órakor portyázó különítménye megérkezett Bicskére, s felderítést hajt végre, hogy Budán s Pesten vannak-e magyarok;

31

" s júl. 11-én itt van Romberg altábornagy, a III. hadtest parancsnoka jelenti a főparancsnokságnak: Dossen és Veigl lovasdandár, a hadtest tüzérségi tartaléka, s a hídfelszerelés is megérkeztek Bicskére; a balszárny biztosítására Zsámbékig, jobbra pedig Alcsutra különítményt küldött ki, s holnap (júl. 12.) délután, vagy holnapután a hadtest két dandárával bevonul Buáára; a Móron levő Gertner-dandár azt a parancsot kapta, lehetőleg 13-án vonuljon Székesfehérvárról Martonvásárra, s onnan 14-én Buáára?* — Az osztrák fősereg megy Szegeá, Temesvár felé, s itt kisebb egységeket hagy hátra, azonban ott van mögöttük Komárom tekintélyes erőivel. A bicskei állomás parancsnoka, Mouillier százados kétségbeesetten jelenti júl. 26-án a főparancsnokságnak, hogy Tatát elfoglalták a magyarok, mivel Bicske nem osztrák érzelmű, csekély seregével nem tudja magát tartani, ezért tanácsos lenne visszavonulni Biára, ahol egyesülhetne.

390 — Falkenhayn vezérőrnagy aug. 7-én azt jelenti Martonvásárról a főparancsnokságnak Szegeáre, hogy a komáromi várőrség kitörése miatt Sternfelá őrnagy az Almáson elhelyezettt Baumgartner-gyalogsággal, egy század Civallart ulánussal és 3 ágyúval — a hírek szerint — Bicskére vonult vissza.

39

' •— A temesvári csata után megtörtént a túlerő előtt a világosi fegyverletétel, de itt Komárom környékén