Fejér Megyei Történeti Évkönyv 14. (Székesfehérvár, 1980)

Községtörténeti tanulmányok - Balázs László – Degré Alajos: Bicske

más dolgok miatt is. Panaszukra az uradalom egyezkedésbe kezdett velük, s így a többi pontokat tárgytalannak tekinti a helytartótanács.

320 S közben öröklődött a bírtok tovább: Batthyány Fülöp halála (1795) után Batthyány Lajos nádor harmadik, legkisebb fia, ,a természettudományok iránt érdeklődő Tivadar (Tódor) lesz Bicske új földesura 1813-ig. (Batthyány Tivadar szép könyvtárát unokája, Batthyány Kázmér ajándékozza oda a Magyar Tudományos Akadémiának). — Batthyány Tivadar az 1802. XXIX. t. c. alapján elhatározza, hogy a birtokán a vadászatot tilalmassá teszi, s evégből 1804-ben azt kéri a megyétől, küldjön ki hatósági embereket a tilalmi táblák felállításához; a vármegyétől kikülött szolgabíró, vármegyei földmérő, s az uradalmi kiküldött által megjelölt részen tilalmi táblák felállításáról Marich Tamás alispán, Pázmándy János szolgabíró és Mentzer Károly tesznek jelentést az 1806. júl. 22-i megyei közgyűlésen.

327 — Az önálló községgé lett Csabdi lakosai károkat okoznak a bicskei erdőben, ezért 1810-ben megint megyei kiküldött jelenik meg a károk kivizsgálására.

328 1811-ben a helytartótanács a megyében levő tömlöcök felmérését rendeli el, s ekkor Csapó Benjámin megyei földmérő készít pontos rajzot a bicskei börtönépület alapjáról és méreteiről, (megjegyezve, hogy a földesúrnak pallosjoga is van).

320 Az iparosok csak a céhek keretében munkálkodhattak; a XVIII. század folyamán a céhek tagjai csak katolikusok lehettek Fejér megyében; a nem-katolikusokat csak fél-céhre engedték, akik áruikat vásárokra nem vihették el; Bicske kézművesei a megyei céhek keretében működtek, de csak nagyon kevesen: 1733-ban csak 7 iparos volt a takácsokon kívül, akik a „Székes Fejér Vármegyében levő külső nemes takács céh" keretein kívül működtek; ezek itt együttesen 10 Ft-ot fizettek. 1742-ben is csak 9 kézműves volt, 2 kerékgyártó, 1 mészáros, 3 kovács, 2 kereskedő, 1 molnár a 7 takácson kívül, akik a lakosságnak csak a legelemibb szükségletét elégítették ki, ezek mind taxalista-k voltak. — Fiókcéhek is csak 1759-ben voltak először, amikor Batthyány Lajos nádor a csizmadiák és a szűcsök számára ennek felállítását megengedte, s a megye ezt jóváhagyta, hogy Batthyány Lajos jószágán és más országos vásárokon szabadon árulhassanak és más szakembereket is maguk közé fogadhassanak.

330 — De csak 1810-ben hallunk megint valami hírt róluk, — jóllehet íí. József a céhek kereteit meglazította, s az addig onnan kizártaknak: zsidóknak, cigányoknak, protestánsoknak a felvételét is elrendelte, de halála után megint megszigorítják a céh-szabályokat, — s így pl. 3 bicskei is a pesti céhnek a keretében munkálkodott, akik a céhek gyűlésein nem jelentek meg, s ezért megbüntetik őket; az egyik a rajta követelt 8 Ft-ot kifizettte, a másik a követelésből 9 Ft-ot elismert, de a harmadikon a kiküldött szolgabíró a rajta megvenni kívánt 31 fl-ot nem tudta behajtani, amely keletkezett a büntetésből azért, „hogy a céhben kötelessége szerint több időktől fogva meg nem jelent, szaporodtanak." Ez utóbbi elszegényedett és mesterségét is feladta.

331 — 1828-ra azonban a kézművesek már megszaporodtak Bicske mezővárosi jellegénél fogva is; ekkor volt: 2 cipész, 1 pék, 3 szűcs, 1 tímár, 1 mészáros, 16 csizmadia, 16 takács, 10 kovács, 5 fazekas, 5 szabó, 1 festő, 2 kádár, 1 harisnyakészítő, 1 esztergályos, 2 erszénykészítő, 1 ács, 2 kötélgyártó, 1 szűrszabó, 3 szíjjártó, 1 süvegkészítő, 2 kerékgyártó, 5 asztalos, összesen S2.

332 — Ekkor az adózók száma: 1 211; jobbágy 356, zsellér 114, háznélküli zsellér 73, fitestvér 27, fiú 168, leány 39,