Fejér Megyei Történeti Évkönyv 14. (Székesfehérvár, 1980)

Községtörténeti tanulmányok - Balázs László – Degré Alajos: Bicske

András, Majer Antal, meg egy pár uradalmi alkalmazott a közel 250 családfő között. — A német családok Bicskére való beköltözése ennek alapján és ebben az időben kezdődhetett.

280 A bicskei katolikus egyház 1723ban kezdődő anyakönyvéből az 1769. évtől látható a német lakosság nagyobb számban való megtelepedése. (A református egyház anyakönyvei 1738-tól vannak.) — A plébános az 1769. évi panasza során felemlíti, megszokott dolog az, hogy a katolikusok a nem katolikusoknál dolgoznak, s a tiltott napokon velük együtt húst esznek, s a kisebb ünnepnapokat sem tartják meg. Ez utóbbi dolog már régi panasz, hogy a reformátusok 38 olyan kisebb katolikus ünnepen dolgozni szoktak, amit a vármegye publikált, de 1723-ban maga Batthyányné Strattmann Eleonóra írta azt tisztének „ . . . hol az szemlátomás szerint következtethető kárra a munka nem halasztaíhatik, az extra való soláemnitasi (különleges) ünnepeken dispensalhatni (felmentést lehet adni,), ezért plebánus uram is, mint antecessorai (elődjei) voltak, a szerint ennekutána a jobbágyokhoz alkalmaztassa magát." — De most gr. Batthyány József érsek a földesúr, s megparancsolja, hogy a „tanácsi rend" 14 személyekre korlátozódjék, s a „fele pápista, fele reformata légyen."

2si Az állam a felvilágosodás hatására mind inkább kötelességének tartja az iskoláztatás rendezését. A Ratio Educationis előkészítése során 1770-ben összeiratja az iskolákat, a tanítók jövedelmét stb. — Bicskén ekkor még mindig Berényi János a katolikus tanító, aki 40 tanulót oktat írni-olvasni; javadalma 20 Ft, 30 mérő gabona, 8 öl fa, 3 szekér széna, 1/8 telek föld, amit a falu művel meg. — A református tanító Hetényi János 90 gyermeket tanít elemi ismeretekre; javadalma 25 Ft, 37 1/2 mérő gabona, 18 urna bor, 3 kocsi széna, 1/2 telekhez tartozó szántóföldét a falu művelte meg, s minden tanítványától kap 1/4 mérő zabot. — De ez évben már református leánytanító is van: Mikuts Márton, akihez 70 leány jár iskolába, s ezeket írni-olvasni tanítja; javadalma 15 Ft, 22 mérő gabona, 12 urna bor, s minden leánytól 1/4 mérő zab.

822 — 1771-ben megengedi Batthyány Fülöp földesuraság, s a vármegye, hogy a templomuk korhadó kerítését kijavíthassák a reformátusok, sőt ezen az utca felé ajtót is vághassanak, mert „az idén a pápista templom építésében alkalmatos számú napszámosokat adatok — úgymond — segítségre."

283 — 1733-ban két paróchia van, katolikus és református, hasonlóképpen 2 (valójában 3 B. L.) tanító, a helység nyelve magyar.

284 1773-ban a reformátusoknak a piacon „férfui oskolaháza", s a Sárközön „leányi oskolaháza" van, de a földesúrnak tetszett, hogy ezeket elcserélje „egy prédikátori ház és a falu közönséges háza között fekvő házzal, amelyben a nótárius lakik és annak udvarának első részével", ezt a reformátusok kiegészítették „két oskolaszobákkal" nagy költséggel, jóllehet „az uraság néminemű fát és néminemű téglát resolvált" (rendelt oda).

285 Az 1777-ben kiadott Ratio Educationis a magyar, vagy nemzeti iskolák mellett a nagyobb helyeken centrális (központi) iskolák felállítását is rendeli, ahol legalább két tanítónak kell lenni, s ahol magasabb iskolákra is kell készíteni, s a latin nyelvet is kell a tanulóknak tanítani. Fejér megyében Érd és Mór mellett Bicskét emeli ki a rendelet ilyennek.

280 — 1783ban a bicskei járás tanítóinak az összeírása szerint a katolikus tanítónak 67 tanítványa van, ebből 20 leány, akiket magyarul, latinul és németül tanít a régi módon, s javadalma van az oppidumtól (mezővárostól) és az