Fejér Megyei Történeti Évkönyv 14. (Székesfehérvár, 1980)

Községtörténeti tanulmányok - Balázs László – Degré Alajos: Bicske

Schmidt az udvarbíró, s a számadást pedig a szintén német „Amtmeister" Huber vezeti. — Az 1768—69. évi megmozdulás miatt az uradalom az 1769. okt. 3-i úriszékre kimutatást készíttet, hogy hány kálvinista és hány katolikus telkes, féltelkes, fertályos jobbágy, hány házas és hazátlan zsellér, 8 év alatti gyermek van a községben és „amint a plenipotentiariusnak (teljhatalmú megbízottnak) mód felett meghagyatott, úgy az alantasabb tiszteknek is, nézzenek utána, hogy a kálvinista szekta a megengedett módon a jövedelmek kára és csökkenése nélkül mi módon volna visszaszorítható, s a katolikusok száma pedig növelhető, s ha a lázadók megátalkodottnak tapasztaltatnának, kiküszöbölésükre illendő módon azon legyenek.'''

1

"' Hogy hányat küszöböltek ki, nem tudjuk. — De ezután az uradalom és a község között nagyon megromlott a viszony. Bicske egész helység levélben emelt panaszt Batthyány Józsefnél, hogy ök betartják az urbáriumot, de az uradalom tisztjei részéről nekik ,,sok fogyatkozást" kell elszenvedniük; a legelőről a tisztek kitiltották őket; ha az erdőbe hajtják marháikat, büntetést kapnak, vesszőt sem az erdőkben, sem a bokrokban nem vághatnak; — határukban levő erdőkben hárs alig van, fejteni nem mernek róla, szőlőiket kötözni nem tudják, szerszámnak való fát sem kapnak, pedig szekereik a sok robotban mennek tönkre; a vonós marhával nem rendelkező jobbágyokat a tisztek arra kényszerítik, hogy pénzen szántót fogadjanak robotra, holott betevő falatjukat kapájukkal keresik meg.

2jl — Az uradalom növelni akarja jövedelmét. — 1767-ben az uradalomban 1 250 p. m. búza, 892 p. m. árpa, 1194 p. m. zab termett; 1768-ban 6923 Ft 40 dénár volt a jövedelem, 1769-ben pedig 14 547 Ft 22 dénár.

2

"'- — A nagy jövedelemkülönbség nem csak az árak megváltozásából állhatott elő, hanem a jobbágyság kemény kizsákmányolásából. Fokozódik az osztályharc a földesúr és a jobbágyság között. Most már nem szerződéses jobbágyok, hanem örökös jobbágyok az 1768. évi urbárium rendezése óta, s kívánják vissza az előbbi állapotokat. — Az úrbérrendezéskor hiányzó rétjeik helyett szántóföldet kaptak, de mivel rétjeik helyett kapták, a kimért földek után nem kell az uradalomnak kilencedet fizetni; a püspök dézsmaszedői mégis követelik ezen földek jövedelme után is a tizedet; a megye szerint jogtalanul, mert ahol nincsen kilenced, ott nem jár a tized sem.

r,;l — Bicske a főútvonalon van, s ezért a hadak útja. 1772-ben a falu panaszolja a megyének, hogy Pest megyéből a falun keresztül átvonuló katonaság miatt sem lovat, sem kocsit nem tarthatnak, mert mindig igénybe veszik őket; kérik a megyét, hívja fel Pest megye figyelmét, hogy az átvonulókat ne mindig ugyanazon az úton indítsák el új állomásaik felé.

25

'

1 — Batthyány József érsek többször megfordult Bicskén 1765—72 közti földesurasága idején. — 1772-ben átadja a birtokot testvérének, FüZöpnek, aki uradalmi központja számára mezővárosi jogot szerez és 4 nap vásártartási engedélyt a megyétől; az egyik máj. 1-én lett volna, de ehelyett a megye más napot rendel, mert máj. 1-én Érden tartanak vásárt.

255 — A mezővárosi rang, a vásártartási jog kereskedelmi hasznot jelentett Bicske számára, s emellett a szerződéses állapotból örökös jobbágyságra rendelt lakosok azonban önállóan tovább is bérelték Vérth és Szt. György pusztákat. — 1786-ban II. József feloszlatta a pálos rendet, birtokaik a vallásalapé, a kincstáré lettek. S mivel a pálosok nem jelentkeztek a bérösszegért, Bicske bérlő lakosai tovább használták fizetség nélkül a pusztákat; ezért a kincstár perbe fogta Bicskét, mivel Vérth nem tartozott Bicskéhez; az úriszék fel-