Fejér Megyei Történeti Évkönyv 14. (Székesfehérvár, 1980)

Községtörténeti tanulmányok - Balázs László – Degré Alajos: Bicske

mentette ugyan őket, de a sedria (a megyei törvényszék) megítélte a bért a kincstár javára, s Bicskének még 80 Ft perköltséget is kellett fizetni; s a megyei közgyűlés végrehajtást rendelt Bicske ellen (1799-ben)

2,,u De Bicske mezővárossá és járási székhellyé emelése terheket is jelent a lakosság számára; pl. fokozottabb mértékben a katonaságot illetően. Bocs János bicskei kovács 1777-ben a megyénél panaszolja, hogy az ott állomásozó katonaság kovácsa minden munkájához az ő drága pénzen vett szerszámait és szenét használja; mivel jobbágy funduson (telken) él, kéri a porció fizetésénél ennek a beszámítását; a megye ellene dönt a kivizsgálás után, mert a kérelmező a katona-kováccsal önként állapodott meg.'"'

1

' — A bajor örökösödési háború idején is Bicske sok átvonuló katonát kénytelen fogadni, eltartani. 1779. dec. 10-én levélben panaszkodik a főispánnál, hogy másod-, harmadnaponként szállnak meg náluk katonák: a Darmstadti ezredből 57-en, más ezredekből 72-en voltak ott náluk szálláson. A lovaknak nem találtak istállót, a lakosoknál kellett elhelyezni őket. A kivetett porció: 23 mérő búza és 900 porció zab is igen súlyos teher, s nem is tudják kiállítani.-''

8 Mindez a jobbágyságot terhelte, s nem az uradalmat, amely gazdaságilag mind többet vett ki a maga hasznára belőlük. — 1786ban először a helytartótanácshoz, majd magához a császárhoz, II. Józsefhez írnak folyamodványt: mint gr. Batthyány Fülöp jobbágyai siralmasan jelentik, hogy az uraság régense (kormányzója) irtásföldjeiket és kaszálóikat minden bonifikáció (jóvátétel) nélkül elvette. Rétjeiket, amelyeken 300 szekér széna termett, robotos munkásokkal az uradalom részére kaszáitatja; a jobb réteket más falubelieknek árendába adja ki, nekik 6 esztendeje a legrosszabb réteket osztja ki felében; erdeik javát kivágatta és a szomszéd falusiakkal kiirtatta; kárukat jelentették a helytartótanácsnak és a megyének. A helytartótanácsi parancsolatra az uraság úriszéket tartott, ahol megígérték sérelmeik orvoslását; az ígéret azonban csak addig tartott, „míg az urak együtt voltak." — Az urbárium rendelkezéseit az uradalmi tisztek nem tartják be. Ha a falutól távol robotolnak, a sötétben bocsátják őket haza. Mikor a bicskeiek a községet saját erejükből kiváltották, nem ebben állapodtak meg. Néhai Batthyány Lajos meghagyta őket földjeik, rétjeik használatában, de a régens most koldussá tette a falut. A császártól kérik sérelmeik orvoslását.'

2

''

9 A helytartótanács 1786. március 9-én összesítő táblázatot készíttet a bicskei úrbéri szerződés adatairól: a faluban van I. osztályú telkes házas , telkek belsőség szántóföld jobbágy zsellér száma pozs. mérő 3881 hold 223 75 64 87 7/8 239 4/8 belsőség, rét évi robot rét embervágó kie

gészítése gyalog marhás — 1072 3/8 hold 13 687 1/8 5790 6/8 adók cs kulináriák (konyhára való járandóságok) évi cenzus tűzifa fonás vaj kappan csirke tojás 298 Ft 67 527 2/8 font — 175 6 8 175 6/8 1054 4/8 a falu saját birtoka kocsmaadó havonta 37 hold szántó, 16 embervágó rét 6 Ft 260