Fejér Megyei Történeti Évkönyv 14. (Székesfehérvár, 1980)

Községtörténeti tanulmányok - Balázs László – Degré Alajos: Bicske

Az úrbérrendezéskor a megyi kiküldöttnek kijelentik, hogy Bicskének korábban urbáriuma nem volt, szerződéses jobbágyok voltak, s utoljára 1762-ben kötöttek szerződést gr. Batthyány Lajos földesurukkal; a számbavétel során ezt vallották: a falu határában 2 malom volt, amelyekben őröltettek ősszel és tavasszal, míg a víz el nem apadt: szárazság idején Csurgóra, Tatára és Érdre jártak őröltetni; a község rétjén 80 négyökrös szekér széna termett, amelyből 40 szekérrel a földesúrnak szolgáltattak be, 6—6 szekérrel kapott a plébános és a prédikátor, 3 szekérrel a pápista mester, s a többi maradt a község jobbágyainak; mivel a jobbágyoknak csak szántóföldjük volt, a földesúr megengedte, hogy marháikat a németegyházi és móri pusztán legeltethessék; a községnek erdeje nem volt, a földesúr erdejéből azonban megkapták a dült fák, s épületfát is innen szereztek; nagy szőlőhegyük volt, ezért bort egész éven át árulhattak; 1759-ben a földesúr a község határát mérnökökkel felmérette 3 vetésforgóra; az egészhelyes gazdának 80 p. m. alá való föld jutott, s a móri, németegyházi pusztán 3—4 szekér szénát takaríthatott be; a földek egy része homokos és kövecses; a kerti veteményeken kívül mindenből kilencedet adtak. — 1768-ban a (név szerint felsorolt) 216 jobbágy bírt 85 sessiót, s volt 215 1/2 p. m. belsőségük, 3465 7/8 p. m. szántójuk. Terheltetésük ez volt: 5605 marhás napszám, vagy helyette 11 210 gyalogrobot, 216 ft árenda, 85 öl tűzifa, 506 fonás kender, 159 kappan, 159 csirke, 1038 tojás. — A jobbágyokon kívül lakott a faluban még 75 házas zsellér, 63 hazátlan zsellér és 7 nemes jobbágytelkeken. — 1768-ban már csak 22 hold tartozott egy egész telekhez (holdját 1200 •-öllel számítva).'

2

''' Az úrbérrendezéskor az uradalomnak már tehenészete is volt. A „riskás", „svejceros"' kezére 12 fejős tehén és 1 bika volt rábízva, akinek az uradalom adott minden marha után 1—1 kocsi szénát és szükséges szalmát, 10 p. m. búzát, 15 p. m. kétszerest, 15 font sót, 50 font marhahúst, 5 vödör (Eimer) sört, 10 ölfát; a házához járt 18 telek föld is. A tehenesnek minden fejős után 20 font, a meddő után 10 font vajat kellett az uradalomnak adni.-'

1

'' Ezekben az években nagy építkezés folyik Bicskén. — Az itt állomásozó katonaság részére kvártélyházat épít a község, s 1768-ban részletes kimutatást ad költségekről.

2

''

11 — 1764-ben a helység területén két kőhidat szeretnének építeni, amelyek a köz javát is szolgálnák, de mivel erre saját erejükből erőtelenek, a megyétől kérnek segítséget; a megyei közgyűlés az alkalmazott kőműves munkadíját a megyei pénztárból fizeti.

2

'

7 — Batthyány József érsek 1768-ban az atyjától, Batthyány Lajos nádortól épített kastélyt két szárnnyal kibővíti, de emellett új templom építéséhez kezd, amely 1774-ben fejeződik be. Franz Schmidt „Rendtanmeister" (számadó) számadást nyújt be az építkezésekről: a templom alapkőletétele óta 1770. ápr. 11-ig vettek anyagot, követ, fát hoztak, meszet oltottak 3184 ft 38 dénár értékben.

2

''

8 Batthyány József érsek ez időben vadaskertet is akar létesíteni, s ebben szarvasokat hozatni kisbéri uradalmából. Bedő tiszttartója nem nagyon lelkesedik tervéért, de Batthyány József szerim a jószágát nem csupán haszonvételre akarja bírni, hanem azért, hogy abból jobbágyai is éljenek, s akik pedig ide hozzá eljönnek, azok illendőképpen „ékesíthessenek".

2

™ Batthyány József 1768. okt. 12-én kelt levele szerint Bedő még tiszttartó, de 1769-ben már nem az, mert akkor már