Fejér Megyei Történeti Évkönyv 14. (Székesfehérvár, 1980)

Községtörténeti tanulmányok - Balázs László – Degré Alajos: Bicske

megye megszabta az egyes árucikkek árát már korábban, de az 1760. máj. 22-i közgyűlésén engedélyezi,

2

" hogy a bicskei mészáros a marhahús árat a következő limitációig 6 dénárért mérhesse, a többi húsféleségek árat azonban nem emelheti.

238 1760-ban a környék lakosai, s így Bicske is súlyos jégkárt szenvednek, ezért adókedvezményt kérnek, s a megye az illetékes szolgabírót küldi ki helyszíni szemlére.

2:;!) 1762. szept. 9-én Batthyány Lajos nádor új szerződést köt a bicskeiekkel 10 évre. Ezen idő alatt minden robottól és úrbéri tehertől mentesek lesznek Németegyháza, Kér és Mór pusztákon, de Bicskén mindenből: gabonából, borból, méhekből, szárnyasokból kilencedet adnak. Az engedményekért évi 2200 forintot fizetnek. Kötelesek az uradalom gabonáját a Dunáig elfuvarozni, földjeit szántani, bevetni, boronálni, learatni; adnak évenként 40 szekér szénát részben a majorságba, részben Pestre és Budára; kötelesek fát hordani a birkásnak, serfőzőnek, a konvenciós alkalmazottaknak, a majorságban a konyhára, a tégla- és mészégetőnek; a mészárszéket a község 100 forint árendáért megkapja; bort egész éven át árulhatnak, de a földesúr is tart kocsmát; a sör- és pálinkafőző ház haszna, a boltosház jövedelme az uraságé; a vadászat, halászat jövedelme is az uraságé; kopókat, agarakat a jobbágyok nem tarthatnak.

240 A szerződés szerint a jobbágyok a pusztákon s dézsmától mentesek, de a sokféle szolgáltatásnál teljesen ki vannak szolgáltatva az uraság tisztjének: Bedő Ferencnek, aki a panasz szerint ott van Bicskén 1751-től kezdve, de 1766-ban már annyira vad, kegyetlen a lakosokkal szemben — minden bizonnyal korábban is —, hogy az uradalom kedvét keresse, s a maga előnyére is, ezért panasszal fordulnak földesurukhoz: némelyeket lovával agyontiprott, asszonyokat vert meg kicsiny dolgokért, önkényesen pénzért ad és enélkül tagad meg olyan dolgokat tőlük, amelyek jogos járandóságuk stb.

241 — Bicskén Batthyány Lajos nádor halála után 1765-től Batthyány József kalocsai érsek a birtokos. — Ezekben az években nagy az elkeseredés másutt is, s ez országszerte megmozdulásokat okoz, s a végén az 1768. évi úrbéri szabályozáshoz vezet.

242 Hogy Bedőnek emiatt valami intelemben lett volna része, nincsen róla tudomásunk: Batthyány József érsek „kedves tiszttartójának" említi még 1768-ban is. — Az 1768. évi úrbéri szabályozással az 1762-i szerződés megszűnik Bicskén is. — Amikor az elrendezéshez a megye részéről Fekete János esküdt kiszáll, s az úrbéri szerződést megtárgyalják, s a 8. p. VII. §-ban biztosítéskot kapnak az uradalmi tisztek kegyetlenségei ellen, csak akkor bocsátja el az uradalom szolgálatából Bedőt, aki ekkor egyeseket, akik a telkek területe csökkentése miatt (80 p. m. helyett 22 holdat kaptak) elégedetlenek voltak, magához véve, támadást intéz az új intéző (Hofrichter) Schmidt ellen; az éjféli lázongást a bicskei esküdtek közbelépése szüntette meg, lecsukatva a felbujtókat és bocsánatot kérve a földesúrtól egyes lakosok zúgolódásáért.

243 — Hogy Bedőt később megölték és pusztulása helyéről egy Bedőhalmot neveztek volna el, — amint ezt Jakab: Bicske történetírója állítja már az 1759. évi csabdi határjárás 87. pontjához bizonyára saját véleményét fűzve, s az egész Bedő-kérdést a panaszlevéllel együtt éppen ezért egy évtizeddel (1766 helyett 1756-ra) előbbre téve — részben kutatásra vár, részben erősen vitatható dolog.