Fejér Megyei Történeti Évkönyv 14. (Székesfehérvár, 1980)

Községtörténeti tanulmányok - Balázs László – Degré Alajos: Bicske

Az osztrák örökösödési háború (1740—48.), még inkább a hétéves háború (1756—63), nagyon fellendítette a mezőgazdasági árutermelést, de az állat (ló) kereskedelmet is. Ezért a bicskei gazdaságot is fokozottabb árutermelésre szervezi át az uradalom. — 1758-ban felméreti a földeket, 3 calcaturába (nyomás, vetésforgó) osztja be, ezen belül is divisiokra (részekre), térképet készíttet, a név szerint nevezett egyes dűlőkről, a kenderföldekről vázlatokat készíttet, számba véteti a szőlőket, irtásokat a pusztákon is, összeiratja a házakat: a Szél-utcától kezdve nyugatra épített házak között van a jegyző háza, kertje, a községháza; a Sárközi utcán az északra levő házak között a református templom és a paplak, egy patakon átmenve a harangozó háza, azután egy nagy „trabális" ház a törvénybíró háza; a Sárközi utcán a déli részen a nyugati földek felé a kis viskók sora; azután megy az összeírás a Pokol-közi részen észak felé; a Tót utcán észak felé menve van a katolikus tanító háza és a „plébánus uram" háza. a községháza, ahol a bíró lakik, a Sárközi utcán délre a vendégfogadó, a református iskolától északról kelet felé a régi községháza, a provizor háza, délre a Tószegi utcán haladva a mészárszék s a kovács, s ennek északi rész folytatásán a község háza, amelyben a csordás lakik, ez az utca egy tóig jut el, azután ott vannak még az Uj utca, a Tót utca keleti és nyugati része a Szegedi-közig, majd a Szél utca, s kertalján a téglavető háza; a házakról egy ábécés névjegyzéket is összeállított az uradalom. — Ügy látszik, egyes házakat üresen akar hagyni az intézőség, mert Bicske község beadványt nyújt be a megyéhez és kérik annak kivizsgálását, hogy a faluban elhalt Nagy János, Nagy György és Szabó György helyébe vettek-e be új lakosokat, vagy pedig azoknak a házai üresen maradnak ?

232 A község számára nem közömbös, hogy 2—3 emberrel többen, vagy kevesebben viselik-e a közös terhet. A megye az illetékes szolgabírót küldi ki az ügy kivizsgálására. Az új rend, az öszseírások bizonyos megszorítások bevezetését is hozzák magukkal hamarosan, így az erdő használatát illetően is. Még az öszszeírás évében a bicskei bírák és a szegénység kérelemmel fordulnak Batthyány Lajos földesúrhoz: az 1755. szept. 11-én Pesten kötött szerződésben a száraz, dűlt és hasznontalanná vált fák felhasználását megengedte a földesúr; a főjáger azonban ennek ellenére faizási jogaikat nem akarja figyelembe venni; kérik, utasítsa az erdészt, hogy tűzifát szerezhessenek, mert máris kénytelenek szalmával tüzelni; írják, hogy a 20 éve leégett malmot, amelyet hosszú időn át használtak, szeretnék felépíteni, mivel a víz megbővült, ha a malom harmadrésze — amint ez a móri uradalomban szokásos — a községé lesz,

23

'

1 Az 1755-ben kötött szerződést az uradalom 1758. febr. 2-án megerősíti és érvényben van 1762. végéig. — 1759-ben megtörténik a felmérés után a földek felosztása (repartitio); egy uradalmi kimutatás szerint van 240 (név szerint említett) jobbágy, 87 zsellér (inquilinus, akiket közönségesen „fejszéseknek" hívnak), van 11 ember az uraság kertjében, 14 iparos, ezek az Uj utcában laknak. A kimutatás felsorolja a jobbágytelkek szántóföldeit, a réteket, a szőlőket, állataikat, árendajukat.

230 — Ez évben a bicskei szűcsök és csizmadiák fiókcéhet alakítanak; a megyei közgyűlés a bemutatott artikulusokat elfogadja, miután az uradalom előbb már jóváhagyta ezeket. — 1759-ben írás szól arról, hogy megvan már a Batthyány kastély egy része, amelyet Batthyány József érsek 1768—73. években később két szárnnyal kibővített.

236 — Fejér