Fejér Megyei Történeti Évkönyv 14. (Székesfehérvár, 1980)

Községtörténeti tanulmányok - Balázs László – Degré Alajos: Bicske

A falu természetes szaporodását visszavetik a járványok. A Rákóczi szabadságharc után pusztító erejű pestis dúlt az egész országban 1739-ben is. Amikor „Istennek ostora és csapása" megszűnt, s febr. 18. óta sem betegük, sem halottjuk nem volt a faluban, 1740. ápr. 13-án, tehát az 54 nap alatti időben, az elöljáróság bizonyítványt ad arról, hogy az alispántól keményen megparancsolt fertőtlenítést házról házra járva végrehajtották. A magyar nyelvű írást a papok: Biró Márton plébános és Ujváry András (Isten igéjének helv. hitvallású szolgája) is aláírják latinul is, s hitelesítik pecsétjeikkel, hogy az ténylegesen megfelel a valóságnak.

226 A bicskeiek gazdasági előhaladását az uradalom is mindinkább kihasználja a maga javára. A szerződés szerint kötelesek a lakosok bizonyos számú fuvart teljesíteni, de többször a kötelezettségükön felül való fuvarokat követel a tiszttartó. Emiatt panaszkodnak 1748. jún. 31-i levelükben Bathyány Lajosnak: a tiszttartó nemcsak a mányiakkal, de velük is akarja a Bicskén égetett téglát Budára hordatni, holott a két falu csak az égetett mész felhordását vállalta magára; így is ezen felül még szénát, abrakot, épületfát és szalmát is kell Budára hordaniok; s a nagy téli időben elegendő a marhák veszedelme nélkül ezeknek az elszállítása is.

22

' — 1749. végén a földesúrral kötött szerződésük lejár. — Ekkor a jövőre könnyítéseket kérnek, mert határuk 15 év óta terméketlen, sovány, emiatt sokan vonós marháikból is kifogytak. A katonatartás és a transennák (átvonulok) kimerítették erőiket. A buáai házhoz is eddig 20 szekér szénát és 100 mázsánál több abrakot vittek. Ezen felül a bicskei vendégfogadóhoz, sörfőzőházhoz, birkaházhoz és a többi épületekhez is sok robotot adtak: a mészégetéshez követ, fát hordtak, úgy, hogy már 300 forintot vettek fel emiatt kamatra. Kérik, vegye figyelembe megnyomorodott állapotukat.

228 — Nemesek is vannak jobbágy telken a faluban: 1749-ben a megyei taxára Viáa János 1 ft 50 dénárt, Perlaky István 1 forintot fizet a megyei közgyűlés határozata szerint.

220 — Nemesek még későbben itt a faluban Szenté János és Pál, akik 1763-ban Batthyány Lajos nádort arra kérik, hogy bár Komárom megye őket nemességükben igazolta, s most parasztgazdaságban találtatnak, mint eddig (engedje meg, hogy ezután is) az ő kegyes szárnyai alatt hadd maradhassanak meg. A vérthi árenda begyűjtésével az egyiknek Szenthe János urat (a másik Gaál János) bízták meg a bérlők. — Bicskére házasodott Pátkáról még 1754-ben Nemes Vörös György is, Vörösmarty Jánosnak a testvére, akinek a felesége (Barcza Zsuzsanna) azonban már 1776-ban az öreg Vámos Istvánnak a „hütvöse".

230 1755-ben határjárás van Bicske és Csabái között. A királyi táblának kiküldött jegyzője 8 tanú vallomása alapján megállapítja, hogy a két helységet a bicskei Vén-hegy, a Dobogó nevű köves hegy, a „Böröc" völgy, s a Kígyós nevű hely választja el egymástól.

231 1760. ápr. 15-én Rötth Ignácz szolgabíró a megyei közgyűlés elé terjeszti a határjárásokról, ill. 1. a bicskei és a tatai uradalom, 2. Mány falu, valamint Csabdi és Vasztély puszták, 3. egy részről Bicske falu, Szt. László, Németegyháza puszták és Mór mezőváros, más részről Csabái és Vasztély puszták közötti határokra vonatkozó barátságos egyezségekről az írásbeli megállapodásokat. Az érdekes neveket tartalmazó határmegállapításoknál az 1730-ban állított, de azóta megrongálódott, eltűnt határjeleket a tulajdonos nevével megjelölt jelekkel pótolták.

232